Több mint tíz ponttal kevesebbel indul neki az idei felvételinek egy jogászhallgató, aki már négy évet lehúzott az ELTE jogász képzésén önköltséges formában, de minden évben újrajelentkezik, hátha felveszik államilag támogatott képzésre. Mutatjuk, hogy mi állhat a csökkenés hátterében.
Az idei felvételin már máshogy számolják a pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek. Kétszáz pontot továbbra is a tanulmányi eredmények, szintén kétszázat az érettségi eredmények, a maradék százat pedig az intézményi pontok (korábban többletpontok) adják.
Az érettségi pontoknál is történtek változások, ugyanis az egyetemek maguk határozzák meg, melyik az a két tárgy, aminek az eredményét figyelembe veszik, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. A pontok számításában fontos változás, hogy a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatják majd meg pontszámként a vizsgázók, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják. Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
477 – ennyi ponttal lehetett bekerülni tavaly jogi szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, de a legtöbb intézményben is bőven 400 felett volt a ponthatár. Ehhez szinte mindenből tökéletesen kell teljesíteni, vagy eredményesen részt kell venni egy tanulmányi versenyen. Emiatt tavaly több mint négyszer annyian kezdték meg jogi tanulmányaikat önköltséges formában az ELTE-n, mint államilag támogatottan: összesen 95 embert támogat az állam, 415 hallgatónak viszont fizetnie kellett.
Utóbbihoz tartozik a neve elhallgatását kérő joghallgató is, akit még 2020-ban vettek fel az ELTE jogász képzésére önköltséges formában 452 ponttal, azóta pedig minden évben újra beadja a jelentkezésért a Felvin annak reményében, hogy átkerülhet államira:
Ha bekerülök államira és elfogadtatom a tárgyaimat, akkor onnan folytathatom a képzést, ahol abbahagytam, tehát idén végezhetek
– részletezte.
A héten megjelent a pontszáma a Felviben, amiből kiderült, hogy idén több mint tíz ponttal kevesebbel, csak 441 ponttal várhatja a ponthirdetést. Ezt ilyen érettségi eredményekkel sikerült elérnie:
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal. |
Nem meglepő, hogy csökkentek a pontszámai, hiszen már teljesen máshogy pontozzák az érettségit, ő pedig az előző rendszer alapján készült a felvételire. De a példája felveti a kérdést, hogy vajon az új szabályok mindenhol a ponthatárok csökkenését eredményezik majd? A válaszra nem kell már sokáig várni, hiszen július 24-én megérkezik a várva várt sms, és 120 990 felvételiző számára derül ki, hogy felvették-e valamelyik magyar egyetemre.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
