452 helyett 441: ennyivel csökkentek a pontjai tavalyhoz képest egy diáknak az új felvételi szabályok miatt

Több mint tíz ponttal kevesebbel indul neki az idei felvételinek egy jogászhallgató, aki már négy évet lehúzott az ELTE jogász képzésén önköltséges formában, de minden évben újrajelentkezik, hátha felveszik államilag támogatott képzésre. Mutatjuk, hogy mi állhat a csökkenés hátterében.

  • Tornyos Kata

Az idei felvételin már máshogy számolják a pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek. Kétszáz pontot továbbra is a tanulmányi eredmények, szintén kétszázat az érettségi eredmények, a maradék százat pedig az intézményi pontok (korábban többletpontok) adják.

Az érettségi pontoknál is történtek változások, ugyanis az egyetemek maguk határozzák meg, melyik az a két tárgy, aminek az eredményét figyelembe veszik, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. A pontok számításában fontos változás, hogy a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatják majd meg pontszámként a vizsgázók, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják. Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

477 – ennyi ponttal lehetett bekerülni tavaly jogi szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, de a legtöbb intézményben is bőven 400 felett volt a ponthatár. Ehhez szinte mindenből tökéletesen kell teljesíteni, vagy eredményesen részt kell venni egy tanulmányi versenyen. Emiatt tavaly több mint négyszer annyian kezdték meg jogi tanulmányaikat önköltséges formában az ELTE-n, mint államilag támogatottan: összesen 95 embert támogat az állam, 415 hallgatónak viszont fizetnie kellett.

Utóbbihoz tartozik a neve elhallgatását kérő joghallgató is, akit még 2020-ban vettek fel az ELTE jogász képzésére önköltséges formában 452 ponttal, azóta pedig minden évben újra beadja a jelentkezésért a Felvin annak reményében, hogy átkerülhet államira:

Ha bekerülök államira és elfogadtatom a tárgyaimat, akkor onnan folytathatom a képzést, ahol abbahagytam, tehát idén végezhetek

– részletezte.

A héten megjelent a pontszáma a Felviben, amiből kiderült, hogy idén több mint tíz ponttal kevesebbel, csak 441 ponttal várhatja a ponthirdetést. Ezt ilyen érettségi eredményekkel sikerült elérnie:

  • Középszintű magyar nyelv és irodalom: 85 százalék
  • Középszintű matematika: 92 százalék
  • Emelt szintű történelem: 79 százalék
  • Emelt szintű angol: 73 százalék
  • Középszintű informatika: 96 százalék
2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Nem meglepő, hogy csökkentek a pontszámai, hiszen már teljesen máshogy pontozzák az érettségit, ő pedig az előző rendszer alapján készült a felvételire. De a példája felveti a kérdést, hogy vajon az új szabályok mindenhol a ponthatárok csökkenését eredményezik majd? A válaszra nem kell már sokáig várni, hiszen július 24-én megérkezik a várva várt sms, és 120 990 felvételiző számára derül ki, hogy felvették-e valamelyik magyar egyetemre.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.