Van olyan érettségi, amin 100, és olyan is, amin maximum 117 pontot is szerezhettek csak az írásbelivel. A vizsgák pontozása tárgyanként igen eltérő, emellett az írásbeli és a szóbeli részek értékelése is különböző. Azért, hogy segítsük a felkészülést, összegyűjtöttük, hogy milyen pontozási szabályok érvényesek a négy fő tantárgyra a 2024-es érettségin.
Kevesebb, mint egy hónap van hátra a 2024-es tavaszi érettségi kezdetéig. Ez lesz az első olyan alkalom, amikor a 2020-as Nemzeti alaptanterv új követelményei alapján kell a diákoknak a vizsgáikat teljesíteniük, emiatt számos változásra kell számítaniuk az érettségizőknek.
Az érettségi feladatokon túl azonban azt is érdemes előre tudni, hogy milyen pontozási szabályok érvényesek az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre, ugyanis ezek tantárgyanként eltérőek.
Az Oktatási Hivatal oldalán található érettségi vizsgakövetelmények alapján összegyűjtöttük, milyen pontozási szabályok vonatkoznak a 2024-es középszintű érettségikre:
Magyar nyelv és irodalom
Az írásbeli vizsga két részből fog állni, amin az időtöket magatoknak oszthatjátok be, és a feladatok megoldásának sorrendjét is ti határozhatjátok meg. Az első rész idén először egy szövegértési-nyelvi feladatsorból és egy irodalmi feladatlapból áll össze, aminek megoldására összesen 90 percetek lesz. Ezt követően a tanárotok beszedi a feladatlapot és kiosztja a vizsga második részét, a műértelmező szövegalkotást, amire 150 percet kaptok. A feladatok megoldására így összesen 240 perc fog jutni.
A vizsga folyamán használhattok nyomtatott helyesírási szótárt, amiből vizsgatermenként 4-4 példányt kell biztosítania az intézménynek.
Az írásbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Első feladatlap
Második feladatlap
A második feladatlapnál két esszé közül választhattok: egy mű értelmezése vagy egy általános témakifejtő esszé. A középszintű írásbeli vizsgán összesen 100 pont érhető el.
Pontlevonások
Helyesírás: maximum -8 pont
Íráskép: maximum -2 pont
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll. A tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételt tartalmaz.
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
A részletes vizsgakövetelményt itt találjátok.
MatematikaAz írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldanotok. Az I. (45 perc) és a II. (135 perc) feladatlapok elvégzésére kapott időt tetszés szerint oszthatjátok be és megoldásuk sorrendjét is ti határozhatjátok meg.
Először az első feladatlapot oldhatjátok meg, amit az idő lejárta után a felügyelő tanár összegyűjt. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
Vizsgázóként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, amelyekről nektek kell gondoskodnotok. Ezeket az eszközöket a vizsga során egymás között nem cserélhetitek ki.
Az írásbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Feladatsor:
Szóbeli vizsga
Szóbeli vizsgára matematikából csak akkor kerül sor, ha a 100 pontos írásbelin legalább 12 százalékot szereztetek, azonban nem értétek el a 25 pontot.
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
A részletes vizsgakövetelményt itt találjátok.
Történelem
Az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldanotok, amihez a rendelkezésetekre álló időt tetszés szerint oszthatjátok be. A feladatsor kitöltése során segédeszközként használhatjátok azt a középiskolai történelmi atlaszt, ami nem tartalmaz kronológiai adattáblázatot.
Az írásbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Szóbeli vizsga
A tétel kihúzása után vázlatot készíthettek, amelyet a tétel kifejtése közben is használhattok. Ahogyan az írásbeli résznél, itt is nálatok lehet a történelmi atlasz. A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20–22 tételt tartalmaz.
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
A részletes vizsgakövetelményt itt találjátok.
Élő idegen nyelvAz írásbeli vizsga összesen 180 perből áll, amin egymás után négy feladatlapot kaptok készhez. A IV. feladatlap kitöltéséhet (az íráskészséghez) használhattok nyomtatott szótárt, amit nektek kell magatokkal vinni a vizsgára.
Az írásbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
Ezen a vizsgarészen összesen 117 pontot szerezhettek.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga 15 percből áll, amin egy tételt kell kihúznotok. A tételnek – a társalgás feladat kivételével – az összes feladatot tartalmaznia kell. A feladatok kidolgozására nem kaptok felkészülési időt. A 2. és a 3. feladat megkezdése előtt körülbelül fél percnyi gondolkodási idő áll a rendelkezésetekre.
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
A részletes vizsgakövetelményt itt találjátok.
OsztályozásAz Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ahhoz, hogy elégséges eredményt érjetek el az érettségin, vizsgarészenként legalább 12%-ot, összesítve pedig 25%-ot kell elérnetek.
Azokból a tárgyakból, amelynek vizsgája több részből áll, minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kapjatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem szerzitek meg a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgára elégtelen eredményt kaptok.
A középszintű érettségi százalékos eredményei
| Az érettségin elért százalék | Az arra adható jegy |
| 80-100% | jeles (5) |
| 60-79% | jó (4) |
| 40-59% | közepes (3) |
| 25-39% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Milyen feladatokra lehet számítani?
Ha szeretnétek pontosan tudni, hogy milyen jellegű feladatokra számíthattok az érettségin, akkor ide kattintva az Oktatási Hivatal oldalán megtaláljátok a 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerint készült érettségi mintafeladatokat minden tantárgyból.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
