Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2024-től drasztikusan átalakul az egyetemi felvételi rendszere, az új szabályokhoz pedig a középiskolásoknak, így az érettséginek is alkalmazkodnia kell. Mutatjuk, milyen szabály vonatkozik a középszintű érettségikre.
Az egyik legfontosabb érettségit érintő változás 2024-ben az érettségi eredmények felvételi pontokká alakításában lesz. Az eddigi szabály egyértelmű volt: annyi pontot kaptatok, ahány százalékot elértetek a vizsgán, függetlenül attól, hogy közép- vagy emelt szinten érettségiztetek.
Ha például középszinten matekból 52 százalékot sikerült elérnetek, a felvételitekben ez 52 pontot jelentett, míg az emeltet azért volt érdemes választani, mert ha a vizsgán 45 százalék fölött teljesítettetek, automatikusan megkaptátok az emelt érettségiért járó plusz 50 pontot is. Magyarul ez azt jelentette, hogy ha például emelt történelemből 72 százalékot értetek el, azért nem csak a 72 pontot kaptatok, hanem plusz ötvenet is.
Mivel azonban a jövő évtől az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy mire, és hány pluszpontot adnak, az érettségi pontok számításakor (a maximálisan kapható 500 pontból ez 300 pontot jelent) 2024-től más súllyal számolják a közép- és emelt szintű vizsgát, és a korábbi szabályokkal ellentétben a középszintű érettségi jóval kevesebb pontot ér majd, mint az eddigi években.
A kormány által megjelentetett táblázat szerint a 2024-től a 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 pontot kaphattok, míg egy 60 százalékos vizsgáért már csak negyvenet.
Mutatjuk a táblázatot az átszámítás szabályairól:
Emelt érettségizni viszont ezt követően is megéri majd. Az új felvételi rendszerben ugyanis az egyetemek teljesen szabad kezet kapnak a pluszpontok kiosztásában, ami a maximálisan megszerezhető 500 pontból összesen 100 pontot jelent. Ezt többek között adhatják a nyelvvizsgáért, munkatapasztalatért, tanulmányi vagy sporteredményért, és természetesen az emelt érettségiért.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.