„A 2016-os PIRLS-mérés eredménye egyáltalán nem bizonyítja, hogy helyes lenne a kormány oktatáspolitikája, Palkovics László megtéveszti a szakmai és a széles közvéleményt” - írja pénteki közleményében a Civil Közoktatási Platform.
„Ha a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet előírásain nem változtatnak, akkor a követelmények között szerepelni fog, hogy 2020-tól senkit sem lehet felvenni a felsőoktatásba, aki nem rendelkezik középfokú (B2 szintű) komplex nyelvvizsgával. A várható megszorítás azonban kirekeszti a továbbtanulásból azokat, akik általános és középiskolai tanulmányaik során nem tudtak megfelelő szintű nyelvtudásra szert tenni – akár iskolai lehetőségeik, akár családi hátterük miatt” – írja a Civil Közoktatási Platform (CKP) állásfoglalásában, amelyet elküldtek Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek. Hozzáteszik: a magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Forma1-es győzelmet - ez a felvételihez kötelezővé tett nyelvvizsga
A lőterek létrehozására elkülönített milliárdokból 180 tornatermet lehetne építeni a magyarországi iskolákban, tizenhárom éven át lehetne fizetni ezer gyógy- és fejlesztőpedagógus bérét, de akár 180 ezer darab interaktív táblára is elkölthetné a kormány ezt a pénzt - írja nyolc civil és szakmai szervezet hétfői közleményében.
„Semmiféle rend, semmiféle szakmai eljárás nem valósul meg, és szó sincs sem szakmai, sem társadalmi nyilvánosságról” - így reagált a Civil Közoktatási Platform arra a minisztériumi közleményre, mely szerint az új Nemzeti alaptanterv előkészítése a szakmai nyilvánosság teljes bevonásával történik.
A szakmai eljárások és egyeztetések szerint, a „szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával” történik az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azokra a hírekre, melyek szerint a nyilvánosság kizárásával, szinte teljes titokban zajlik a NAT készítése.
Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
"Az oktatáspolitika bizonyíthatóan rossz irányba halad. Egy darabig talán leplezhető a valós helyzet hangzatos nyilatkozatokkal, és nyilván akadnak olyanok, akik ezekkel ideig-óráig megtéveszthetők. De egyre többen tudjuk, hogy e területen nagyon nagy a baj" - írja közleményében a Civil Közoktatási Platform.
A CKP szerint elfogadhatatlan, hogy Húsvétkor kellett volna a nagyon is lényeges változtatásokat hozó módosító javaslatot véleményezni.
Foglalkozni kell az iskolaszerkezet átalakításával - írja közleményben a Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet azt azonban nem tartja "megfelelő megoldásnak", hogy a kormány csak egyetlen, szakmailag kidolgozatlan változatot - a kilencosztályos általános iskola tervét - bocsátja vitára.
"Kimondottan álságos kijelentés", hogy a kormány nem vesz részt szakmai egyeztetéseken - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Magyar Időknek, szakszervezetek és civil szervezetek kritikájára reagálva.
Nem kínál alternatívát a kormány által beharangozott társadalmi egyeztetés az iskolaszerkezet átalakításáról - írja közleményben a Civil Közoktatási Platform.
Balog Zoltán miniszter lemondásáért, valamint a civil szervezetek melletti kiállásért vonulnak utcára tanárok, diákok és szülők.
A civilek jogaiért kiállókat, az oktatásért aggódó diákokat, szülőket és tanárokat szeretnék kimozdítani a tavaszias hétvégén.
Soros György pénzét látják a tanárok tüntetése mögött, de a civil szervezet szerint nagyon benézték a dolgot.
Egyelőre hiába a tüntetések, az üzenetek és az ultimátum a kormány felé, szelektív a hallása a kormánynak a Civil Közoktatási Platform esetében.
A diákok szerint későn derült ki, hogy szakközépiskolákban milyen követelmények szerint kell letenni a szakmai érettségit, de a nyelvi érettségit is későn nehezítették.
Újra feltűnt a túlbuzgó kormánypárti aktivista, Egres Béla, aki szerint "nagyon is rendjén van az egész napos iskola a mindennapos testnevelés és a napi 6-8 tantárgyból feladott házi feladat", aki ez ellen tiltakozik, azoknak meg elveszik a tanulmányi eredményeit.
El szeretnék érni, hogy a kormány vonja vissza az elsietett érettségi szabálymódosításokat.
Ha az elképzeléseik szerint egyenlő feltételekkel ülhetnek le a szervezetek, akkor csatlakoznak a munkához.
