A Civil Közoktatási Platform keddi közleményében azt kéri, hogy a létrehozandó szakmai csoport összetételére a CKP-ben tömörült szervezetek tehessenek javaslatot. „Így 2017. december 31-re létrejönne két, várhatóan egymástól markánsan különböző szakmai javaslat a tartalmi szabályozásra, illetve az azzal összefüggő oktatásszervezési kérdésekre vonatkozó döntések előkészítő dokumentumaiként. Ezután egy országos társadalmi egyeztetési folyamat vegye kezdetét” - írják.
Azt javasolják, hogy a nagyjából egy hónapig tartó egyeztetési folyamatot követően a két szakmai csoport rendelkezésére kellene bocsátani a beérkezett véleményeket, és ezeket elemezve a két szakmai csoportnak véglegesítenie kellene az álláspontját. „A két javaslat kerüljön az addig már újjáalakuló Országos Köznevelési Tanács elé, hogy kialakítsa saját álláspontját” - írják.
Hozzáteszik: ezután hozza meg a miniszter a döntését a tartalmi szabályozás korszerűsítésének irányelveiről, koncepciójáról, és a kapcsolódó oktatásszervezési kérdések jogi szabályozásáról, a CKP szerint "ez a hatékony és jó oktatáspolitika-alkotás módja".
„Nem tudjuk elfogadni, hogy a közoktatást meghatározó stratégiai kérdései - amelyekről deklaráltan társadalmi egyeztetést kellene folytatni - a szakma meghatározó részét képviselő szakmai szervezetek szakértő hozzájárulása nélkül dőljenek el, a jelenleg megismert, általunk részletesen bírált, sem szemléletében, sem színvonalában nem elfogadható koncepció alapján” - zárul a közlemény.
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
