Leckét kapott a tanároktól a helyettes államtitkár, "ez a helyes oktatáspolitika"

Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Civil Közoktatási Platform keddi közleményében azt kéri, hogy a létrehozandó szakmai csoport összetételére a CKP-ben tömörült szervezetek tehessenek javaslatot. „Így 2017. december 31-re létrejönne két, várhatóan egymástól markánsan különböző szakmai javaslat a tartalmi szabályozásra, illetve az azzal összefüggő oktatásszervezési kérdésekre vonatkozó döntések előkészítő dokumentumaiként. Ezután egy országos társadalmi egyeztetési folyamat vegye kezdetét” - írják.

Azt javasolják, hogy a nagyjából egy hónapig tartó egyeztetési folyamatot követően a két szakmai csoport rendelkezésére kellene bocsátani a beérkezett véleményeket, és ezeket elemezve a két szakmai csoportnak véglegesítenie kellene az álláspontját. „A két javaslat kerüljön az addig már újjáalakuló Országos Köznevelési Tanács elé, hogy kialakítsa saját álláspontját” - írják.

Hozzáteszik: ezután hozza meg a miniszter a döntését a tartalmi szabályozás korszerűsítésének irányelveiről, koncepciójáról, és a kapcsolódó oktatásszervezési kérdések jogi szabályozásáról, a CKP szerint "ez a hatékony és jó oktatáspolitika-alkotás módja".

„Nem tudjuk elfogadni, hogy a közoktatást meghatározó stratégiai kérdései - amelyekről deklaráltan társadalmi egyeztetést kellene folytatni - a szakma meghatározó részét képviselő szakmai szervezetek szakértő hozzájárulása nélkül dőljenek el, a jelenleg megismert, általunk részletesen bírált, sem szemléletében, sem színvonalában nem elfogadható koncepció alapján” - zárul a közlemény.

Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?

Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.