Megszólalt a minisztérium: nem titokban készül a NAT, és nem csúszik a bevezetés?

A szakmai eljárások és egyeztetések szerint, a „szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával” történik az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azokra a hírekre, melyek szerint a nyilvánosság kizárásával, szinte teljes titokban zajlik a NAT készítése.

  • Eduline
Fülöp Máté

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Népszava információi szerint teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok. Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a "Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" néven futó fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.

A lap hozzátette: az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma máshogy látja a helyzetet, kedd esti közleményükben azt írják, folyamatosak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel. „A koncepciótervezetét Csépe Valéria professzor asszony, köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos több szakmai fórumon ismertette, beleértve Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságát, valamint az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pedagógiai Tudományos Bizottságát” - írják.

Hozzáteszik: a koncepcióra érkezett javaslatokról és együttműködési szándékokról azóta is folyamatos az egyeztetés a magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel, jelenleg és egészen az év végéig folyik a koncepció mélyítése, bővítése. 

Azt ígérik, az új NAT-ról  több szakmai fórumon, például szeptember 27-én a Nemzeti Pedagógus Kar szervezésében, szeptember 29-én a Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon, november 7-9. között az Országos Közoktatási Szakértői Konferencián lesz előadás.

A tárca szerint az EU-s pénzből nem csak magát a NAT-ot, hanem a kerettanterveket is kidolgozzák, és felkészítik a pedagógusokat is. „A megvalósítás tervezett befejezése 2020. október 31, de ez nem jelenti azt, hogy az új NAT bevezetése emiatt 2020-ra tolódna” - írják.

Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?

Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu