„A 2016-os PIRLS-mérés eredménye egyáltalán nem bizonyítja, hogy helyes lenne a kormány oktatáspolitikája, Palkovics László megtéveszti a szakmai és a széles közvéleményt” - írja pénteki közleményében a Civil Közoktatási Platform.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, jó eredményt értek el a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en. Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest, 554 pontot ért el.
A Civil Közoktatási Platform felhívja a figyelmet arra, hogy a PIRLS mérésekre eddig négy alkalommal került sor, 2001-ben, 2006-ban, 2011-ben és 2016-ban. Mindegyik mérésben részt vett Magyarország, mindegyik esetben az átlagnál statisztikailag is értékelhetően jobban teljesítettünk. Átlagpontszámaink a mérések sorrendjében 543, 551, 539, 554 voltak, az összes felmért tanuló pontszámainak átlaga mindig 500 pont.
A növekedések és a csökkenések egyik mérésről a másikra nem jelentősek, igaz, a 2011. és a 2016. évi mérések eredményei között szignifikáns a különbség. „Látjuk, hogy a mostani 554 ponthoz nagyon közeli volt a tíz évvel korábbi, csak 3 ponttal maradt el tőle (ami a szórás, vagyis a 100 pont 3 százaléka, és persze ez az eltérés nem szignifikáns). A jelentős pontszámnövekedés egy jelentős pontszámcsökkenés után következett be, vagyis ha valaki tendenciáról akar beszélni, azt kell mondania, hogy ezekből az adatokból semmilyen egyértelműen jellemző folyamatra, változásra nem lehet következtetni” - írják.
„Ahhoz az kellene, hogy egy adott méréshez képest legalább két alkalommal, de még jobb, ha a legelső méréshez képest mindhárom azt követő alkalommal mindig egyre nagyobbak az átlagok, szignifikáns módon növekedve (...) Magyarország csak a 2011 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan tud felmutatni erős növekedést, amúgy a négy mérést tekintve hektikusan változtak az eredményeink. Szakember ilyen változás alapján még nem jelenti ki, hogy itt határozott javulásról beszélhetünk” - teszik hozzá.
Palkovics László, az EMMI oktatásért felelős államtitkára azt nyilatkozta, hogy a javulás annak a következménye, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, illetve a pedagóguséletpálya-modell bevezetésének hatását is kiemelte. Említette még a kötelező óvodába járás elrendelését 2015-ben, ami a 2016-ban negyedikes évfolyamot nem érinthette.
Iskolaállamosítás? Az államtitkár szerint ezért javult a diákok szövegértési készsége
Palkovics László oktatási államtitkár elmagyarázta, miért gondolja úgy, hogy az iskolák állami átvétele miatt javult a negyedikes diákok szövegértési készsége. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.
„Az államtitkár tehát pontosan meg tudja mondani, hogy a magyar iskolarendszerben bekövetkezett változások közül melyek azok, amelyek a jó eredményhez vezettek. Ez azonban csak politikai propaganda, felelősen gondolkodó szakember ilyet nem mond. Az iskolai oktatás eredményessége hallatlanul összetett hatásrendszer működése nyomán alakul ki. Semmilyen korrekt számítás nem igazolja, hogy az államtitkár által említett hatások voltak a meghatározók. Egyáltalán: a négy mérés eredményeiben mutatkozó hektikusság alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy valójában nincs mit megmagyarázni. Nem kereshetjük semmiféle javuló tendencia okait, mert ez a tendencia nem mutatható ki, egyelőre nem létezik, vagy ha igen, meg kell várnunk legalább a 2021. évi PIRLS eredményeket, hogy egymás utáni három tesztátlag alapján – még akkor is bizonytalanul – mondhassunk majd bármit” - olvasható a Civil Közoktatási Platform közleményében.
Hozzáteszik: Palkovics Lászlónak a PIRLS esetében elég volt egyetlen növekedési adat, hogy a jelenlegi oktatáspolitika pozitív hatását vizionálja. „A PISA szövegértés vizsgálat 2009-2012-2015. évi három mérés egyértelmű csökkenést mutató szövegértés eredményeit nem interpretálta hasonló módon. A PISA lesújtó, és tendenciaként is értelmezhető eredményeit elbagatellizálta, a mostani egyszeri növekedésben viszont a saját oktatáspolitikájuk eredményességének bizonyítékát látja. Ez nagyfokú következetlenség” - írják.
Odacsapott a diákok eredményeivel büszkélkedő államtitkárnak a PDSZ: ebből nem kérünk
"A hírre reagáló államtitkári megnyilatkozás nem több, mint rosszízű kampánypropaganda. Köszönjük, ebből nem kérünk" - írja a friss PIRLS-eredményekről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
