"Szó sincs nyilvánosságról" - újra kérdőre vonta a minisztériumot a CKP

„Semmiféle rend, semmiféle szakmai eljárás nem valósul meg, és szó sincs sem szakmai, sem társadalmi nyilvánosságról” - így reagált a Civil Közoktatási Platform arra a minisztériumi közleményre, mely szerint az új Nemzeti alaptanterv előkészítése a szakmai nyilvánosság teljes bevonásával történik.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Túry Gergely

Ahogy azt szerda reggel megírtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, "a szakmai eljárások és egyeztetések szerint, a „szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával” történik az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

A tárca szerint folyamatosak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel. „A koncepciótervezetét Csépe Valéria professzor asszony, köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos több szakmai fórumon ismertette (…) a koncepcióra érkezett javaslatokról és együttműködési szándékokról azóta is folyamatos az egyeztetés a magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel, jelenleg és egészen az év végéig folyik a koncepció mélyítése, bővítése”.

A Civil Közoktatási Platform ezzel szemben azt írja közleményében, hogy 2016 októbere óta próbálják felvenni a kapcsolatot a tartalomfejlesztésen dolgozó szakemberekkel. „Folyamatosan hangsúlyoztuk, mennyire fontosnak tartjuk a nagyon széles körű egyeztetést, és jeleztük, hogy a kiszivárgó (!) hírek alapján komoly aggodalomra ad okot a NAT megújításáról alkotott kormányzati elképzelés” - írják, hozzátéve: ez alatt az idő alatt Palkovics László és Csépe Valéria hol egyáltalán nem válaszoltak a megkeresésekre, hol „ködös ígéreteket tettek, hogy amikor a munkálatok abba a fázisba érnek, lesz széleskörű tájékoztatás és szakmai egyeztetés”.

Megszólalt a minisztérium: nem titokban készül a NAT, és nem csúszik a bevezetés?

A szakmai eljárások és egyeztetések szerint, a „szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával" történik az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azokra a hírekre, melyek szerint a nyilvánosság kizárásával, szinte teljes titokban zajlik a NAT készítése.

A közleményben az áll, az új Nemzeti alaptanterv koncepcióját 2017 márciusában sajtótájékoztatón mutatták be, „újságírói kérdésre az egyeztetések időpontját ismét csak valamikor a jövőben jelölte meg Miniszterbiztos Asszony, az együttműködést elhárította. Palkovics László akkor éppen azt jelentette ki, hogy 2017 áprilisára befejezik a társadalmi vitát. Egy anyagról, amit senki sem ismert”.

A Civil Közoktatási Platformhoz - emelik ki - eljutott a nem nyilvános koncepció egy példánya, amelyről megjelentették kritikai elemzésüket, és létrehoztak egy alternatív NAT-koncepciót, és ismét felajánlották a nyilvános vitát és a szakmai egyeztetést.

Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?

Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.

„2017 júliusában Csépe Valéria azt nyilatkozta: 100 emberrel fognak dolgozni a NAT-on. Újra kértük illetékes szervezeteink bevonását, és a nyilvános szakmai vitát, mert a megismert anyag alkalmatlansága súlyos probléma. Válasz nem született, augusztus végén annyit közölt Miniszterbiztos Asszony, hogy dolgoznak. A vitafelhívásra továbbra sem reagált” - írják, hozzátéve: a koncepció újabb változata annyira nem volt hozzáférhető, hogy a Pedagógusok Szakszervezete hivatalos úton volt kénytelen kikérni.

A Civil Közoktatási Platform az Emberi Erőforrások Minisztériumától vár választ arra a kérdésre, milyen menetrend alapján dolgozik a NAT-on a munkacsoport, mikor és kik készítettek helyzetelemzést, háttérkutatást, hatásvizsgálatot, emellett azt kérik, hogy a tárca hozza nyilvánosságra a háttéranyagokat, magát a koncepciót és az anyag kidolgozásában részt vevő szakmai szervezetek és szakértők névsorát.

Keményen visszavágott a minisztériumnak a Történelemtanárok Egylete

A Történelemtanárok Egyletével (és számos más, évtizedek óta működő pedagógus szakmai szervezettel) a minisztérium semmilyen módon nem egyeztetett a Nemzeti alaptanterv koncepciójáról - reagált a szervezet arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, az új alaptantervről folyamatos az egyeztetés magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.