Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
„Új NAT létrehozására szükség van, azonban e feladattal nem tudható le a teljes tartalmi szabályozási rendszer átfogó reformja. Súlyos gondok sürgős enyhítéséről, tűzoltásról lehet csak szó” - írja elemzésében Nahalka István, aki súlyos problémának tartja, hogy hiába írja elő a köznevelési törvény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem készített elemzést a 2012-ben elfogadott NAT hatásairól.
Az oktatáskutató szerint az új alaptanterv koncepciója nem veti fel a tartalmi szabályozás jelentős mértékű centralizáltságának problémáját, pedig az átalakításnak ez kellene, hogy legyen a kulcskérdése, viszont a konkrét változtatási javaslatai közül jó néhány a rendszer további centralizálásának irányába mutat, például a tananyagelemek központi súlyozását javasolja, illetve kötelezően választható módszereket kíván bevezetni.
„A koncepció kilátásba helyezi a módszertani szabadság korlátozását, ami jelentős szakmai visszalépés” - írja Nahalka István, hozzátéve, hogy az új alaptanterv nem nyújt megoldást a legnagyobb problémát jelentő túlterheltségre. „A javaslat, hogy nem csökkenteni kell a tananyagot, hanem súlyozni, nem fogadható el, a centralizálási törekvések egy új megnyilvánulása, és nem jelent megoldást a túlterheléssel kapcsolatban” - olvasható az elemzésben.
Az oktatáskutató szerint a koncepció nem foglalkozik a differencálás, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének lehetőségeivel, a tankönyveket érintő problémákkal, ráadásul „a koncepció megfogalmazásai – itt nagyon nehéz nem sértő kifejezéseket használni – nyelvi szempontból a téma fontosságához viszonyítva méltatlanok”.
„Egyetlen érv szolgál alátámasztásul az iskolaszerkezet átalakításával kapcsolatos, azon egyszerű javaslathoz, hogy az általános iskola meghosszabbodik egy évvel: szükséges az alapkészségek fejlesztésének megerősítése. Az érv a korszerű pedagógiai ismereteink szerint gyenge lábakon áll, és belőle kiindulva nem igazolható, hogy ha fontos is ez a feladat, csakis az iskolában töltött idő egy évvel való meghosszabbításával lehetséges a megoldása” - írja Nahalka, aki szerint a tanév hosszával kapcsolatban a tények, adatok, kutatási eredmények hiánya is teljes mértékben tévútra vezette a fogalmazókat.
„A politikusok többször megfogalmazott óhaját (nőjön a tanév hossza) akarták csak hevenyészett érvekkel alátámasztani, azonban csak egy kicsit kell utánanézni a tényeknek, a mindenki számára hozzáférhető adatoknak, hogy világosan kijelenthessük: a tanév hosszának megnövelésére az égegyadta világon semmi szükség nincs" - írja.
Nem érjük be az értesülésekkel: kérdésekkel bombázza Csépe Valériát több szervezet
"Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" - írja nyílt levelében tizenkét pedagógiai szervezet, amely több kérdést tesz fel az új alaptantervről Csépe Valériának, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztosnak.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Több rendőrautó vonult ki szerda reggel a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumhoz. A helyi televízió első információi még fegyveres fenyegetésről szóltak, később azonban kiderült, hogy nem történt erőszakos bűncselekmény. A rendőrség közveszéllyel való fenyegetés miatt indított eljárást.
Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.
Elfogadták a szakképzési törvény módosítását, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési centrumok vezetését. Év végén megszűnik a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása, 2027-től pedig már egy kézben összpontosul a centrumok szakmai és törvényes működésének irányítása. Az új főigazgatói posztokra hamarosan megjelennek a pályázatok.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt kezdeményezte Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbbügyész-helyettes.
