Most érdemes tanfolyamon szakmát tanulni - 2021-től radikálisan csökken a választható képesítések száma

A szakmák nagy részét már csak 2020 végéig kezdhetitek el tanfolyami formában tanulni, utána ugyanis jelentősen lecsökken a munka mellett elvégezhető, iskolarendszeren kívüli képzések száma az új Országos Képzési Jegyzék értelmében. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

2020. szeptember 1-jétől radikálisan lecsökken a szakképzésben megszerezhető szakmák száma az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet alapján, amely szeptember 30-án jelent meg. A legtöbb képesítést csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. Ez igaz az összes érettségire épülő szakmára is. Cikksorozatban dolgoztuk fel a szakmalista változását a különböző képzési területeken: ezeket itt nézhetitek meg.

A felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthatnak a régi OKJ szerinti képzéseket, tehát eddig kezdhetitek el tanfolyami formában tanulni a 2021-től kizárólag iskolai rendszerű képzésben megszerezhető szakmákat. A Felnőttképzők Szövetsége szerint olyat is lehetett hallani, hogy egy, az alapszakmákra épülő második szakképesítéseket vagy egyéb szakmai képzéseket tartalmazó jegyzéket is közzétesznek majd, több információ ugyanakkor még nincs erről.

Jó hír, hogy az iskolai rendszerű képzésben az átalakítás után is ingyenes marad az első két szakképesítés megszerzése. Ez mindenkire vonatkozik, azokra is, akiknek érettségijük vagy felsőfokú végzettségük van.

Miért éri meg a tanfolyami forma, és hol találjátok az ilyen képzéseket?

A tanfolyami képzés előnye, hogy bár fizetni kell érte, gyorsabban szerezhettek szakmát, az órák beosztása pedig jobban igazodik a munkaidőhöz.

Arról, hogy hogyan nézhetitek meg, mely szakmákat lehet tanfolyami formában megszerezni, milyen végzettség kell hozzájuk és mennyi ideig tartanak, itt olvashattok:

Már nem sokáig szerezhettek OKJ-s képesítést tanfolyami formában: íme, a tudnivalók

Az OKJ-s képzés keretében oktatott szakmák nagy részét nemsokára már csak iskolarendszerű képzésben tanulhatjátok. Mutatjuk, hogyan szerezhettek képesítést jelenleg egy tanfolyam elvégzésével, amelyért ugyan fizetni kell, de rövidebb és jobban igazodik a munkaidőhöz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.