Péntek éjfélig lehet leadni a jelentkezést a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Éjfélig adhatjátok be a jelentkezést a keresztféléves felvételire az E-felvételi felületén keresztül. A jelentkezés ugyanakkor csak akkor érvényes, ha hitelesítitek is, amire november 20-ig van lehetőségetek. Kétféle módon hitelesíthettek: ügyfélkapu regisztrációval az E-felvételin keresztül vagy a felületről nyomtatható hitelesítő adatlap postára adásával. A részleteket itt találjátok.
Milyen dokumentumokat kell feltöltenetek?
A jelentkezéshez, hacsak nem 2006 előtt vizsgáztatok, az érettségi-bizonyítványt, illetve -tanúsítványt nem kell feltöltenetek, a felsőfokú oklevelet, a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolását és az érettségi vizsgatárgy megfeleltetési kérelmét viszont igen. Emellett a középiskolai bizonyítványra is szükség lehet, ha az abban szereplő jegyek alapján is kértek pontszámítást. A többletpontokra való jogosultságot is dokumentumokkal kell igazolnotok. A teljes listát itt találjátok.
Később már nem is lehet dokumentumot feltölteni?
De igen: azokat, amelyek a jelentkezéskor még nem álltak rendelkezésre, január 3-ig pótolhatjátok.
Kik kerülhetnek be?
Azok, akik elérik az adott képzésen meghatározott ponthatárt, ami a szakos kapacitás, a jelentkezők száma és pontszáma alapján dől el. Fontos, hogy azok, akik 500 pontból alap- vagy osztatlan szakon nem érnek el többletpontok nélkül 280, felsőfoktatási szakképzésen 240 pontot, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem kerülhetnek be. A mesterképzéseken 100-ból minimum 50 pontot kell elérni.
Az osztatlan tanárképzéseken, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokon, a művészeti alapszakokon és a mesterképzéseken különböző vizsgákon is meg kell felelniük a jelentkezőknek: ezekről itt olvashattok.
Hogyan áll össze a végső pontszámotok?
Az alap- és osztatlan szakokon kétféleképpen számolhatják ki a pontszámotokat: vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéhez, vagy az érettségi pontok kétszereséhez adják hozzá a többletpontokat. A részleteket itt olvashatjátok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találjátok.
Ha már van diplomátok és alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, 500 pontból 400-at a felsőfokú oklevél érdemjegye alapján is számolhatnak. Részletek itt.
Ha mesterképzésre jelentkeztek, leggyakrabban az okleveletek, záróvizsgátok minősítése, valamint a felvételi vizsga (szóbeli és/vagy írásbeli) alapján rangsorolják a felvételizőket. Erről itt olvashattok.
Mikor hirdetik ki a ponthatárokat, és mire számíthattok?
Várhatóan január 23-án, tehát ekkor derül ki, hogy bekerültetek-e a kiválasztott szakra.
A korábbi évek ponthatárait itt nézhetitek meg, azt pedig, hogy mely intézményekben és szakokon volt a legnagyobb a verseny tavaly, itt találjátok.
A keresztféléves felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Számok a felvételiben: ezeket kell figyelnetek, ha egyetemre jelentkeztek
Akár idén, akár jövőre felvételiztek, ezeket a számokat érdemes figyelnetek még a jelentkezés leadása előtt. Most összeszedtük az a három számot, amire figyelni kell.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
