Ezeken a szakokon kell a legnagyobb versenyre számítani idén a keresztféléves felvételin

Ha idén felvételiztek, akkor érdemes tudnotok, melyik szakokon lesz a legnagyobb verseny a bekerülésért. Mutatjuk, tavaly melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben a keresztféléves felvételin.

  • Eduline

A tavalyi keresztfélélves felvételin a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jelentkeztek a legtöbben a keresztféléves felvételin. A második helyen a Szent István Egyetem, a harmadik legnépszerűbb pedig a Budapesti Corvinus Egyetem volt a jelentkezők körében.

Az első helyen megjelölt jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzésre 4 593-an (közülük 4 296-an állami ösztöndíjas formára), alapképzésre 590-en, felsőoktatási szakképzésre pedig 98-an jelentkezte tavaly.

A legnépszerűbb mesterképzések a vezetés és szervezés, a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, a műszaki menedzser és a vállalkozásfejlesztés volt, így idén is ezeken a szakokon számíthattok nagyobb versenyre. Az alapképzésre jelentkezők közül a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, illetve az emberi erőforrások képzésre jelentkeztek.

Az idei keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok el a legfrissebb cikkeinket.

Hány többletpontot szerezhettek a keresztféléves felvételin?

Milyen dokumentumokért kaphattok pluszpontot a keresztféléves felvételin? Itt vannak az aktuális pontozási szabályok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.