November 15-ig lehet jelentkezni a februárban induló képzésekre - itt a benyújtandó dokumentumok teljes listája.
A keresztféléves felvételire az E-felvételi rendszerében lehet jelentkezni, november 15. éjfélig. Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, a maximum 500 pont a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből vagy az érettségi pontok duplázásával, illetve a többletpont hozzáadásával áll össze. Itt olvashattok részletesen a pontszámításról.
A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhettek, a felsőfokú oklevél minősítését és a felvételi vizsgát biztosan figyelembe veszik: itt találjátok a részleteket.
Ezeket a dokumentumokat kell kötelezően feltöltenetek a jelentkezéshez:
A pontszámításhoz szükséges egyéb dokumentumok:
A többletpontok számításához szükséges lehet:
A részleteket itt találjátok, a külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezők által beküldendő dokumentumokról pedig itt olvashattok.
A hiányzó dokumentumok pótlására január 3-ig lesz lehetőség: erről itt találjátok a részleteket.
A keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt nézhetitek meg.
Keresztféléves felvételi: ilyenek voltak a ponthatárok az előző években
Milyen pontokkal lehetett a tavalyi, vagy a két évvel ezelőtti keresztféléves felvételin bekerülni a felsőoktatási intézményekbe? Mutatjuk, hol tudjátok megnézi az előző évek ponthatárait.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
