Elindult a keresztféléves felvételi: így számolhatjátok ki, hány pontotok van

Hogyan történik a felvételi pontszámítás a keresztféléves felvételin? Itt vannak az alap- és osztatlan képzésekre vonatkozó szabályok.

  • Eduline

November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló képzésekre a keresztféléves felvételi keretében. Ha alap- vagy osztatlan szakra szeretnétek bekerülni, maximum 500 pontot szerezhettek.

Kétféle módon számolhatják ki a pontszámotokat, attól függően, hogy számotokra melyik az előnyösebb. Vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéhez, vagy az érettségi pontok kétszereséhez adják hozzá a többletpontokat.

Tanulmányi pontok

A tanulmányi eredményekkel maximum 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatok adják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

A tanulmányi pontok másik felét az érettségi átlageredményéből számolják: a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv - vagy az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik.

Érettségi pontok

Az adott szakon kötelező és választható tárgyak érettségi eredményeiért is maximum 200 pont jár: a két vizsgán elért százalékos eredményt adják össze. Ha egy szakon érettségi követelményként több olyan vizsgatárgy választható, amelyből érettségivel rendelkeztek, a pontokat a számotokra legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján számítják. Az egyes szakokon kötelező vagy választható tárgyak listáját itt nézhetitek meg, ahhoz pedig, hogy hogyan deríthetitek meg, miből kell emelt szinten érettségiznetek, itt találtok segítséget.

Többletpontok

Ezekből maximum százat szerezhettek. Az emelt szintű érettségiért vizsgánként 50 többletpontot kaphattok, ha a tárgy az adott szakon kötelező vagy választható, az érettségi pontokat részben a vizsga alapján számítják, és legalább 45 százalékos eredményt értetek el. A felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért ugyanilyennel feltételekkel jár többletpont - ilyen vizsgát akkor tehettek, ha az adott tárgyból 2005 előtt tettetek érettségit, vagy nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal, illetve valamelyik EGT-tagállamban, Ukrajnában vagy Szerbiában szerzett érettségi eredménnyel rendelkeztek.

HÖOK: a keresztféléves felvételizőknek még nem kötelező a nyelvvizsga

A 2020 februárjában induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek még nem kötelező középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát tenniük ahhoz, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.

Nyelvtudásért maximum 40 pontot kaphattok: az államilag elismert, B2-es (vagyis középfokú) komplex nyelvvizsgáért 28, a C1-es (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. Két középfokú nyelvvizsgával is 40 többletponttal kell számolnotok (nem 46-al). Ha egy jelentkező sajátos nevelési igénye miatt nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, és erről igazolása is van, a B2-es és a C1-es írásbeli vagy szóbeli részéért is megkaphatja a 28 vagy a 40 többletpontot.

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, 1993 után szerzett, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 többletpontot kaphatnak a diákok – maximum egy szakképesítésért jár többletpont, és csak abban az esetben, ha a jelentkező az OKJ-s képzés szakirányának megfelelően tanul tovább.

A kétéves felsőoktatási szakképzést végzett hallgatók a jeles záróvizsgáért 32, a jó záróvizsgáért 20, a közepesért 10 többletpontot kaphatnak – de csak akkor, ha azonos képzési terület szakjára jelentkeznek.

Esélyegyenlőség jogcímén összesen 40 többletpontot kapnak azok a felvételizők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak.

Emellett kaphattok többletpontot tanulmányi (például OKTV) és művészeti versenyeken elért, illetve sporteredményekért is. A részleteket a Felvételi tájékoztatóban találjátok.

Keresztféléves felvételi: milyen szabályok vonatkoznak a mesterképzésre jelentkezőkre?

Milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik az idei keresztféléves felvételiben szeretnének mesterképzésre jelentkezni? Itt vannak a legfontosabb szabályok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.