Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2020. január 1-jén lép hatályba a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása, amely alapján csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan képzésre, akinek van legalább egy B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű okirata, illetve legalább egy emelt szintű érettségije vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevele.
A keresztféléves felvételin jelentkezőkre ez a szabály még nem vonatkozik, őket nyelvvizsga és - ha az adott szakon nem kötelező - emelt szintű érettségi nélkül is fel lehet venni a februárban induló képzésekre - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.
A keresztféléves felvételi tájékoztató október közepén jelenik meg - ebben találjátok majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat. A jelentkezés október közepén indul, és november 15-ig tart. A ponthatárokat január második felében hozzák nyilvánosságra, ekkor derül ki, hogy bejutottatok-e az általatok megjelölt szakra.
A keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. Alap-, osztatlan- és mesterképzésre, valamint felsőoktatási szakképzésekre lehet jelentkezni.
Azt, hogy hogyan deríthetitek ki, egy adott szakon kötelező-e az emelt szintű érettségi, és ha igen, miből, itt nézhetitek meg:
Így deríthetitek ki, hogy a kiszemelt szakon milyen tárgyakból fogadják el az emelt szintű érettségit
Mindenképpen az adott képzési terület, illetve szak választható érettségi vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát tennetek? Olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
