A jelentkezési és hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. De meddig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat?
Nem volt meg minden dokumentum és igazolás a jelentkezési határidőig? Ha a felvételi jelentkezési kérelmeteket hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, azaz 2020. január 3-ig felszólítást kaptok a hiányok pótlására - írja a Felvi.
Meddig lehet pótolni a hiányt?
A hiánypótlási felszólításban megadott határidőig vagy legkésőbb 2020. január 9-ig. Fontos, hogy ez utóbbi a kézhezvételkor rendelkezésre még nem álló dokumentumokra vonatkozik.
Mi történik, ha nem pótoljátok?
Abban az esetben, ha nem tesztek eleget a felszólításnak, jelentkezési kérelmeteket a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján bírálják el, vagy az eljárást meg is szüntethetik.
A felvételi tájékoztató arra is felhívja a figyelmet: nem minden dokumentum hiánya esetén kaptok hiánypótlási felhívást. Ilyen például a többletpontra jogosító igazolás. Ennek oka, hogy minden jelentkező egyénileg dönthet arról, hogy a lehetőségek közül milyen dokumentumok figyelembevételével kívánja a pontszámítást, ezért ennek alapján kell figyelnie az ahhoz szükséges dokumentumok beküldésére - írják.
Ha már leadtátok a jelentkezéseteket, feltöltöttetek minden meglévő dokumentumot, akkor a következő feladat a hitelesítés lesz. Itt vannak a szabályok és a hitelesítési határidő. Ha arra vagytok kíváncsiak, milyen pontokkal lehetett a tavalyi, vagy a két évvel ezelőtti keresztféléves felvételin bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, mutatjuk, hol tudjátok megnézi az előző évek ponthatárait. Itt pedig azt nézhetitek meg, melyik képzéseken vagy egyetemeken lehet majd a legnagyobb versenyre számítani idén: itt vannak a toplistások.
Ha idén felvételiztek, akkor a 2020-es keresztféléves felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Hány többletpontot szerezhettek a keresztféléves felvételin?
Milyen dokumentumokért kaphattok pluszpontot a keresztféléves felvételin? Itt vannak az aktuális pontozási szabályok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
