Milyen pontokkal lehetett a tavalyi, vagy a két évvel ezelőtti keresztféléves felvételin bekerülni a felsőoktatási intézményekbe? Mutatjuk, hol tudjátok megnézi az előző évek ponthatárait.
Október 15-én kezdetét vette a keresztféléves felvételi, már lehet jelentkezni a februárban induló felsőoktatási képzésekre. A ponthatárokat várhatóan 2020. január 23-án hirdetik majd ki. De milyenek voltak a ponthatárok az előző években?
A tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. A 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-os ponthatárokat pedig itt találjátok – intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva.
De a Felvi statisztikái között még az ennél is korábbi keresztféléves ponthatárokat is megtudjátok nézni. Elég, ha az évválasztó fülnél kiválasztjátok az adott év/K-t – például 2019/K – és így megjelennek a ponthatárok.
Ahogy arról már írtunk korábban, az alapképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre való bejutáshoz minimum 280 pontot, a mesterszakokon pedig minimum 50 pontot kell elérniük a felvételizőknek.
Ha idén felvételiztek, akkor a 2020-es keresztféléves felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Ha idén felvételiztek, akkor érdemes tudnotok, melyik szakokon lesz a legnagyobb verseny a bekerülésért. Mutatjuk, tavaly melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben a keresztféléves felvételin.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
