Keresztféléves felvételiben jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára? Fontos, hogy a jelentkezésetek hitelesítés nélkül érvénytelen, de hogyan kell hitelesíteni? Itt a szabály.
A meglévő dokumentumok feltöltése és a kiegészítő eljárási díj befizetése után következő teendő a jelentkezés hitelesítése, amely nélkül a jelentkezésetek érvénytelen - hívja fel a figyelmet a Felvi.
Hogyan lehet hitelesíteni?
Erre két lehetőségetek van:
ügyfélkapu regisztrációval, az E-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a háttérben az úgynevezett természetes személyazonosító adatok egyeztetésével,
és az E-felvételi felületről nyomtatható hitelesítő adatlap segítségével is lehet hitelesíteni jelentkezését. A hitelesítő adatlapot nyomtatás után alá kell írnia és azt ajánlott küldeményként postáznia kell az Oktatási Hivatal (1443 Budapest, Pf. 220) címre. Ebben az esetben csak az olyan, kizárólag a 2020. évi keresztféléves eljáráshoz tartozó hitelesítő adatlap fogadható el, amely a rendszerben utoljára mentett adatokat tartalmazza - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.
Mikor érdemes hitelesíteni?
A hitelesítést akkor érdemes vagy kell megtenni, amikor már biztosak vagytok abban, hogy nem szeretnétek változtatni, a választott jelentkezési helyeken vagy a feltöltött dokumentumokon.
Meddig lehet hitelesíteni?
Az ügyfélkapu segítségével történő hitelesítés, illetve a hitelesítő adatlap postára adásának határideje: 2019. november 20. A jelentkezési határidő (2019. november 15.) lejárta után a hitelesítési határidőig már csak hitelesítésre van lehetőség.
Keresztféléves felvételi: milyen szabályok vonatkoznak a mesterképzésre jelentkezőkre?
Milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik az idei keresztféléves felvételiben szeretnének mesterképzésre jelentkezni? Itt vannak a legfontosabb szabályok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
