Ítélet született Strasbourgban: a magyar állam jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Megkezdődött a köznevelési törvényjavaslat tárgyalása a keddi rendkívüli parlamenti ülésen. A Tisza képviselői szerint az előterjesztés az iskolai autonómia megerősítését és a pedagógusok sztrájkjogának rendezését szolgálja, miközben a Fidesz úgy gondolja, a módosítás lassabb és bonyolultabb döntéshozatalt eredményezhet.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
A pedagógusok érdekképviselete szerint az államtitkár lépései nemcsak a tárgyalásokat nehezítették meg, hanem a munkabeszüntetés jogszerű megszervezését is ellehetetlenítették.
Fekete szív az intézmény udvarán, csoportkép az iskola előtt –rengetegen éltek volna a sztrájkjogukkal, ha Maruzsa Zoltánék nem fordultak volna bírósághoz.
A múlt heti sikertelen bértárgyalások után hirdetett sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ám később azt közölték, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A szakszervezet azonban úgy döntött, ennek ellenére sem maradnak láthatatlanok.
Csütörtök délután közölte a PDSZ, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A sztrájk végül tényleg elmarad, Nagy Erzsébet szerint a kormány fél az összefogás erejétől.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett, miután az eredménytelen egyeztetések után egyértelművé vált, hogy a köznevelésben dolgozó NOKS-os munkavállalók bérét nem emelik meg. A szakszervezet összefoglalta, miért van értelme már a rövid sztrájknak is.
Kedd délután ismét tárgyalóasztalhoz ült a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a kormány, a NOKS- és egyéb dolgozók béremelése miatt. A tárgyalás nem vezetett eredményre, Gosztola Réka és Révész Barnabás szerint a helyzet innentől egyértelmű.
Az eredménytelen tárgyalások után a sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetést a kormánnyal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet célja a nevelést-oktatást segítő, gyakran „láthatatlan” dolgozóként emlegetett köznevelési munkavállalók bérrendezése.
A tavalyra tervezett pedagógus béremelés elmaradt részét egyszeri kompenzációval pótolnák, a NOKS-os dolgozók bérét pedig továbbra sem emelnék.
Soha nem mért még ilyen magas sztrájkhajlandóságot a PDSZ, mint ami most rajzolódik ki az oktatásban dolgozók körében: a bérezési problémák és a rendszer egyenlőtlenségei miatt egyre többen készek figyelmeztető akcióba lépni.
A 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt mára már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető sztrájkban a PDSZ felmérése alapján. A sztrájk nem csupán a bérekért folyna: a pedagógusok, segítő és technikai dolgozók szerint a rendszer működőképessége forog kockán.
Kétnapos sztrájkkal tiltakoznak a tanárok a Valley Leadership Academy döntése ellen, miután az iskola a legjobb csoportok matematikáját részben egy Devonból bejelentkező „virtuális tanárra” bízta. A szakszervezet szerint ez leértékeli a pedagógusi hivatást, az intézmény ugyanakkor a súlyos tanárhiányra hivatkozik.
A noks-os dolgozók béremelései mellett követelik többek között a sztrájkjogot korlátozó intézkedések eltörlését és ötelemű bérrendszer bevezetését is.
Székács Linda
Miközben a pedagógusok fizetése várhatóan ismét emelkedik januárban, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak. Ráadásul a jövő év sem ígér túl sok jót számukra, hiszen a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
Székács Linda
Romániában a tanárok közel fele nem elégedett a fizetésével és a munkakörülményeivel, ami jelentős frusztrációt okoz az oktatási szektorban. A nyáron aláírt új kollektív szerződés azonban gyakorlatilag megszünteti a mozgásterüket, mivel legalább két évig nem engedélyezi a sztrájkot vagy más munkabeszüntetést. A tiltás jogi következményei is komolyak: ha valaki a törvényes kereteket megkerülve próbál tiltakozni, akár büntetőjogi felelősségre is vonható.
Kétórás figyelmeztető sztrájkra készülnének a nevelést, oktatást közvetlenül segítők béremelése érdekében.
Székács Linda
Egy 11. osztályos diák a Tanítanék tanári szakszervezet fórumán arról ír; a következő hónapokban sztrájkolni fognak saját magukért és a tanáraikért.
Székács Linda