Romániában a tanárok közel fele nem elégedett a fizetésével és a munkakörülményeivel, ami jelentős frusztrációt okoz az oktatási szektorban. A nyáron aláírt új kollektív szerződés azonban gyakorlatilag megszünteti a mozgásterüket, mivel legalább két évig nem engedélyezi a sztrájkot vagy más munkabeszüntetést. A tiltás jogi következményei is komolyak: ha valaki a törvényes kereteket megkerülve próbál tiltakozni, akár büntetőjogi felelősségre is vonható.
A news.ro írta meg, hogy Romániában legalább két évig nem lehet munkabeszüntetéses sztrájkot szervezni az oktatásban.
Alexandru Bajdechi munkajogi és oktatási jogra specializálódott ügyvéd szerint a frissen megkötött kollektív szerződés jogilag kizárja bármilyen konfliktus kezdeményezését az oktatási dolgozók és a kormány között. „Nem lesz sztrájk, mert jelenleg érvényben van egy kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy nem indítható új munkaügyi vita” – fogalmazott az ügyvéd.
Illegális sztrájk akár büntetőügyi következményekkel is járhat
Bajdechi figyelmeztetett, hogy minden, a törvényes kereteken kívül szervezett sztrájk akár büntetőjogi következményekkel is járhat a kezdeményezők vagy a résztvevők számára.
Ha a sztrájkot nem a szociális párbeszéd törvényének megfelelően hirdetik meg, a munkáltató a bírósághoz fordulhat, és illegálisnak nyilváníttathatja. Ennek folytatása már a büntetőjog területére esik
– mondta.
A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy a tanév kezdete előtt még felmerült: a pedagógus-szakszervezetek újra sztrájkba lépnek, ám végül aláírták az új kollektív szerződést.
Ha nincs intézményesített mód a tiltakozásra, sokan a kilépést választják
– tette hozzá Bajdechi.
Mi van az elégedetlenség hátterében?A romániai tanárok elégedetlensége több, egymással összefonódó tényezőből fakad. Bár a kormány az utóbbi években többször ígért béremelést, a pedagógusok többsége szerint a fizetések még mindig nem tükrözik a munka terheit és a szakmai felelősséget. Az új, idén nyáron hatályba lépett kollektív szerződés emellett növelte a kötelező óraszámot, miközben számos pótlék és túlóradíj csökkent vagy megszűnt.
A rossz infrastrukturális körülmények, a tantervi túlterheltség és a folyamatos adminisztráció szintén feszültséget okoznak, különösen a vidéki iskolákban, ahol sok helyen még mindig alapvető eszközök hiányoznak. Az OECD és hazai felmérések szerint a tanárok közel fele elégedetlen a jövedelmével, és egyre többen érzik úgy, hogy a társadalom sem értékeli kellően a munkájukat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
