Egy 11. osztályos diák a Tanítanék tanári szakszervezet fórumán arról ír; a következő hónapokban sztrájkolni fognak saját magukért és a tanáraikért.
,,Szánalmas, hogy a jelenlegi hatalom ahelyett, hogy a tanulókat, a jövő munkavállalóit segítené, helyette csak arra futja, hogy az iskolai ünnepségekre, pl. a tanévnyitókra küldi el a képviselőit, hogy arról beszéljenek a diákoknak, miért is jó a Fidesz, és – ahogy Lázár János mondta – mit nem tettek meg 15 év kormányzás alatt" - erről egy 11. osztályos diák a Tanítanék hírfelületén, a Szabad Vonalzón.
A cikk szerint a diák és társai a saját bőrökün tapasztalják a mindennapokban a magyar oktatási rendszer problémáit és hiányosságait, beleértve a rossz tankönyveket, a tölteléktárgyakkal telezsúfolt órarendeket, a klíma és sok esetben a normális fűtési rendszer hiányát az iskolaépületekben, valamint a tanárhiányt. Ez utóbbi a pedagógus szakszervezetek szerint jelenleg is nagyjából 16 ezer főre tehető.
Az idő jelentős részében a lexikális ismeretek tömege dől ránk, s egyre több iskola tart ott, hogy nincsenek megfelelő szaktanárai. Nincs, aki tanítsa a gyerekeket. Érettségi előtt álló osztályok is akár hónapokig lehetnek szaktanár nélkül
- írja a diák, aki szerint az is megtörténhet, hogy egyes osztályokban egész nap csak helyettesítés van.
Sztrájkra készülhetnek?
A tanuló azt is megjegyzi, hogy érzékelik a politikai nyomást a tanáraikon, akik pedig félnek, ezért úgy érzi, hogy nekik, diákoknak kell kiállniuk.
Mert vajon velünk mit csinálnának, ha sztrájkolnánk? Igazolatlant adnának? Fegyelmit? Erre fogjuk keresni a választ a következő hónapban: közös sztrájkot fogunk tartani saját magunkért (is), mert nem értünk egyet azzal, hogy politikával etessenek minket az iskolában egyes kormánypárti képviselők. És sztrájkolunk majd a tanárainkért és egy jobb, élhetőbb oktatási rendszerért egyaránt.
A sztrájk részleteiről a cikk szerzője nem számol be. Mindössze annyit ír; érdekes év elé nézünk minden szempontból.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Emellett valamennyi tankerületi igazgatói állást nyílt pályázaton hirdetik meg.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
