Igazolatlant adnának? Fegyelmit? - úgy tűnik, sztrájkra készülhetnek a diákok

Egy 11. osztályos diák a Tanítanék tanári szakszervezet fórumán arról ír; a következő hónapokban sztrájkolni fognak saját magukért és a tanáraikért.

  • Székács Linda

,,Szánalmas, hogy a jelenlegi hatalom ahelyett, hogy a tanulókat, a jövő munkavállalóit segítené, helyette csak arra futja, hogy az iskolai ünnepségekre, pl. a tanévnyitókra küldi el a képviselőit, hogy arról beszéljenek a diákoknak, miért is jó a Fidesz, és – ahogy Lázár János mondta – mit nem tettek meg 15 év kormányzás alatt" - erről egy 11. osztályos diák a Tanítanék hírfelületén, a Szabad Vonalzón.

A cikk szerint a diák és társai a saját bőrökün tapasztalják a mindennapokban a magyar oktatási rendszer problémáit és hiányosságait, beleértve a rossz tankönyveket, a tölteléktárgyakkal telezsúfolt órarendeket, a klíma és sok esetben a normális fűtési rendszer hiányát az iskolaépületekben, valamint a tanárhiányt. Ez utóbbi a pedagógus szakszervezetek szerint jelenleg is nagyjából 16 ezer főre tehető.

Az idő jelentős részében a lexikális ismeretek tömege dől ránk, s egyre több iskola tart ott, hogy nincsenek megfelelő szaktanárai. Nincs, aki tanítsa a gyerekeket. Érettségi előtt álló osztályok is akár hónapokig lehetnek szaktanár nélkül

- írja a diák, aki szerint az is megtörténhet, hogy egyes osztályokban egész nap csak helyettesítés van.

Sztrájkra készülhetnek?

A tanuló azt is megjegyzi, hogy érzékelik a politikai nyomást a tanáraikon, akik pedig félnek, ezért úgy érzi, hogy nekik, diákoknak kell kiállniuk.

Mert vajon velünk mit csinálnának, ha sztrájkolnánk? Igazolatlant adnának? Fegyelmit? Erre fogjuk keresni a választ a következő hónapban: közös sztrájkot fogunk tartani saját magunkért (is), mert nem értünk egyet azzal, hogy politikával etessenek minket az iskolában egyes kormánypárti képviselők. És sztrájkolunk majd a tanárainkért és egy jobb, élhetőbb oktatási rendszerért egyaránt.

A sztrájk részleteiről a cikk szerzője nem számol be. Mindössze annyit ír; érdekes év elé nézünk minden szempontból.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.