#olvasás



Felülvizsgálhatják a kötelező olvasmányok listáját, több kortárs mű kerülhet az iskolákba

Szakértők bevonásával vizsgálhatják felül a kötelező olvasmányok listáját, amelyről később társadalmi egyeztetést is tarthatnak. Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár szerint a közoktatásban a jelenleginél nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek, az olvasás népszerűsítésébe pedig az írókat és a szerzőket is jobban bevonnák.





„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.



Tudatosság és kapcsolódás: praktikus tippek szülőknek egy technológiával átitatott világban

Ma már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia belépett-e a gyerekek világába, hanem az, hogy a felnőttek képesek-e lépést tartani vele. Miközben a technológia egyre mélyebben átszövi a mindennapokat, a valódi kihívás az, hogyan őrizhető meg a kapcsolat szülő és gyerek között. Erre a dilemmára keresett választ a 4iG Csoport edukációs eseménye, amely megmutatta: a mese még az AI korában is lehet az a közös nyelv, ami összeköt.


Nyáry Krisztián a magyarérettségiről: „Megint ott ül az asztalnál nyolcvanezer fiatal, akik közül legalább negyvenezer többé nem fog irodalmat olvasni”

Tegnap ért véget a magyarérettségi, a feladatsorban többek között Jókai Mórral, Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel. Nyáry Krisztián arról írt bejegyzésében, hogy az érettségizők közül sokan jó eséllyel könyvet sem vesznek majd a kezükbe soha, mert „az iskolarendszer elfelejtette megszerettetni velük az irodalmat”.









A világ legszegényebb országaiban a harmadikos gyerekek 90 százaléka nem képes felismerni a betűk hangjait

Egy friss, a Világbank és az UNICEF által támogatott jelentés szerint az elavult olvasástanítási módszerek miatt a közepes és alacsony jövedelmű országok diákjainak többsége nem éri el az alapvető olvasási szintet. A kutatás szerint ez nemcsak az oktatási rendszerek válságát mutatja, hanem hosszú távon az országok gazdasági fejlődését is hátráltatja.