Március 25. nemcsak Középfölde egyik legfontosabb napja, hanem jó alkalom arra is, hogy újra kézbe vegyük J. R. R. Tolkien műveit.
A történet szerint ezen a napon semmisül meg az Egy Gyűrű, és bukik el Sauron – vele együtt pedig összeomlik Barad-dûr is. Nem véletlen, hogy a Tolkien Society 2003 óta erre a dátumra időzíti a Tolkien-olvasás Napját, amelyhez világszerte iskolák, könyvtárak és rajongók csatlakoznak.
A dátum a valóságban is különleges: március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – Angliában (és Walesben) 1752-ig ekkor volt a hivatalos újév napja, illetve a katolikus egyház hagyománya a naptárban ehhez a naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napját is.
Az egész kezdeményezés egy egyszerű ötletből indult. Sean Kirst amerikai újságíró vetette fel, hogy miért nincs a „Bloomsday”-hez hasonló nap, amely James Joyce helyett Tolkien műveit állítja a középpontba. Az ötletből mára nemzetközi hagyomány lett.
Tolkien neve ma már megkerülhetetlen a fantasyirodalomban. Olyan alapművek kötődnek hozzá, mint a The Hobbit, a The Lord of the Rings vagy a The Silmarillion. Életműve több mint 30 kötetből áll, és A Gyűrűk Ura-trilógia világszerte már 150 milliónál is több példányban kelt el.
Nemcsak a jeles nap miatt érdemes most elővenni a könyveket. Peter Jackson ugyanis szintén ezen a napon jelentette be, hogy új film készül A Gyűrűk Ura-univerzumban, miközben már javában készül a The Hunt for Gollum is, amely várhatóan 2027-ben érkezik.
A következő projekt, a The Lord of the Rings: Shadows of the Past külön érdekessége, hogy Stephen Colbert is részt vesz a munkában. A híres amerikai műsorvezető köztudottan nagy Tolkien-rajongó, és a történet olyan, eddig kevésbé feldolgozott részeire fókuszál, amelyek a hobbitok útjának korai szakaszát mutatják be – még azelőtt, hogy megérkeznének a Pajkos Póni fogadóba.
A tervek szerint a film visszatekintés formájában meséli el a hobbitok nagy kalandjának kezdetét: Frodó elhajózása után évekkel később a szereplők idézik fel az eseményeket. Ezek a részek, melyek a filmekből kimaradtak, különösen érdekesek, mivel hőseink például ekkor találkoznak először tündékkel, mennek be az Öregerdőbe, illetve egy nagyon fontos karakterrel is találkoznak: Bombadil Tomával.
Akár most ismerkedsz Középföldével, akár újraolvasnád a történeteket, március 25-én különösen adja magát, hogy egy jó Tolkien-könyvvel ünnepeld ezt a napot.
Nem mindennapi vendég járt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Viggo Mortensen dán színész, akit a legtöbben Aragornként ismernek A Gyűrűk Urából, meglátogatta az Atilla-kiállítást és a múzeum régészeti tárlatát. A Magyar Tolkien Társaság egyik tagja pedig épp jókor volt jó helyen.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
