A 14-16 éves fiúk mindössze 9,8%-a olvas naponta az Egyesült Királyságban. A National Literacy Trust (NLT) friss kutatásából kiderült, hogy a könyvolvasás egyre inkább háttérbe szorul a kamaszok életében: az iskolai terhek, a képernyőidő és a sport foglalja el a helyét.
Az Egyesült Királyságban ma már csak a 14-16 éves fiúk 9,8%-a olvas naponta saját örömére – derül ki a National Literacy Trust (NLT) átfogó kutatásából, amit a Guardian elemzett. A szervezet szerint az olvasást az iskolai terhek, a képernyő előtt töltött idő és a sport váltja fel.
A 8-11 éves gyerekek közel fele (46,9%) még azt mondja: szeret olvasni. Aztán jön a felső tagozat – és az arány hirtelen 29,5%-ra esik vissza. A 14-16 éveseknél pedig már csak 28,6% mondja azt, hogy örömmel vesz könyvet a kezébe.
A napi olvasás még ritkább. A legkisebbek harmada olvas minden nap, a 11-14 éveseknél ez már csak 17,1%, a 14-16 éveseknél pedig 14%.
És itt jön az igazán beszédes adat: a kamasz fiúk körében mindössze 9,8% olvas naponta. A lányoknál valamivel jobb a helyzet, a 14-16 éves lányok 17,6%-a olvas naponta, sőt, náluk a késő tinédzserévekben enyhe javulás is látszik. A fiúk olvasási kedve viszont tartósan alacsony marad.
Egyre több középiskolában mondanak le arról, hogy a diákok teljes regényeket olvassanak: a kötelezők helyét sokszor könyvrészletek veszik át, amelyeket nem papíron, hanem iskolai laptopok képernyőjén kell elolvasni.
Jonathan Douglas, az NLT vezetője a Guardian-nak azt nyilatkozta, hogy az elmúlt 20 évben meredeken csökkent a fiatalok olvasási kedve. A visszaesés különösen a tinédzsereknél látványos.
Ahogy a gyerekek idősebbek lesznek, egyre több minden versenyez az idejükért: iskolai feladatok, sport, barátok, közösségi média, videojátékok. Az olvasás pedig – ha nem része szervesen a mindennapoknak – egyszerűen „könnyen kiszorul”.
A kutatás közel 50 ezer diákvéleményt is elemzett, ezekből árnyaltabb kép rajzolódik ki.
Sok fiú írta azt, hogy az olvasás segít neki lenyugodni. „Ha ideges vagyok, olvasok, és jobb lesz.” Mások szerint tudást ad, fejleszti a szókincset, vagy egyszerűen kikapcsol.
Mégis gyakran az időhiány a döntő.
Nem tudok élvezetből olvasni, amikor már így is fuldoklom a tankönyvekben
– fogalmazott egy 15 éves válaszadó.
Mások a sportot, a videojátékokat vagy a barátaikkal töltött időt választják. Van, aki papíralapú könyvet nem szívesen vesz kézbe, de telefonon, online szívesen olvas.
A kutatás szerint a tinédzserek akkor olvasnak szívesebben, ha a szöveg kapcsolódik az érdeklődési körükhöz – legyen az foci, videojáték vagy barátság. Fontos a választás szabadsága, és az is, hogy az olvasás ne plusz teherként jelenjen meg, hanem a mindennapok természetes részeként.
A magyar iskolások jelentős része nem azért teljesít gyengébben a dolgozatokban és szövegértési felméréseken, mert nem tanulta meg az anyagot, hanem azért, mert a tankönyvek szövegét értik meg nehezen – derül ki a PISA-felmérésekből és egy friss hazai kutatásból.
50, 78 vagy éppenséggel 100 pont – ilyen és ehhez hasonló pontokkal hívják be szóbelizni a negyedikeseket, hatodikosokat és nyolcadikosokat a gimnáziumokba. Mutatjuk a részletes listát.
„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A tanítóképzés iránt érdeklődőknek jó hír, hogy több intézményben már 200 pont elérésével is teljesíthető a bekerüléshez szükséges minimumkövetelmény – ugyanakkor az egyetemek között lehetnek különbségek.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A pluszjuttatást április 10-ig utalják el a pedagógusoknak.
Nem lehet mindent rögtön megváltoztatni, de már azonnal intézkedésekkel is minőségi javulást lehetne elérni – figyelmeztetett a Civil Közoktatási Platform szakmai közössége, akik szerint egy hosszabb távú oktatási reformot alaposan elő kell készíteni.
Viszont az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akiknek a jelenlegi munkahelyük csak részben felel meg a képzettségüknek.
Balatoni Katalin a hétvégén arról beszélt, hogy ma már nem elég az 5 perces torna. Mint mondta, látják a magyar társadalom egészségi állapotát, és azt, hogy minden negyedik gyerek elhízott.
