Soha nem olvastak ilyen keveset kedvtelésből a brit kamaszok

A 14-16 éves fiúk mindössze 9,8%-a olvas naponta az Egyesült Királyságban. A National Literacy Trust (NLT) friss kutatásából kiderült, hogy a könyvolvasás egyre inkább háttérbe szorul a kamaszok életében: az iskolai terhek, a képernyőidő és a sport foglalja el a helyét.

Az Egyesült Királyságban ma már csak a 14-16 éves fiúk 9,8%-a olvas naponta saját örömére – derül ki a National Literacy Trust (NLT) átfogó kutatásából, amit a Guardian elemzett. A szervezet szerint az olvasást az iskolai terhek, a képernyő előtt töltött idő és a sport váltja fel.

A 8-11 éves gyerekek közel fele (46,9%) még azt mondja: szeret olvasni. Aztán jön a felső tagozat – és az arány hirtelen 29,5%-ra esik vissza. A 14-16 éveseknél pedig már csak 28,6% mondja azt, hogy örömmel vesz könyvet a kezébe.

A napi olvasás még ritkább. A legkisebbek harmada olvas minden nap, a 11-14 éveseknél ez már csak 17,1%, a 14-16 éveseknél pedig 14%.

És itt jön az igazán beszédes adat: a kamasz fiúk körében mindössze 9,8% olvas naponta. A lányoknál valamivel jobb a helyzet, a 14-16 éves lányok 17,6%-a olvas naponta, sőt, náluk a késő tinédzserévekben enyhe javulás is látszik. A fiúk olvasási kedve viszont tartósan alacsony marad.

„Az olvasás könnyen kiszorul”

Jonathan Douglas, az NLT vezetője a Guardian-nak azt nyilatkozta, hogy az elmúlt 20 évben meredeken csökkent a fiatalok olvasási kedve. A visszaesés különösen a tinédzsereknél látványos.

Ahogy a gyerekek idősebbek lesznek, egyre több minden versenyez az idejükért: iskolai feladatok, sport, barátok, közösségi média, videojátékok. Az olvasás pedig – ha nem része szervesen a mindennapoknak – egyszerűen „könnyen kiszorul”.

A kutatás közel 50 ezer diákvéleményt is elemzett, ezekből árnyaltabb kép rajzolódik ki.

Sok fiú írta azt, hogy az olvasás segít neki lenyugodni. „Ha ideges vagyok, olvasok, és jobb lesz.” Mások szerint tudást ad, fejleszti a szókincset, vagy egyszerűen kikapcsol.

Mégis gyakran az időhiány a döntő.

Nem tudok élvezetből olvasni, amikor már így is fuldoklom a tankönyvekben

– fogalmazott egy 15 éves válaszadó.

Mások a sportot, a videojátékokat vagy a barátaikkal töltött időt választják. Van, aki papíralapú könyvet nem szívesen vesz kézbe, de telefonon, online szívesen olvas.

A kutatás szerint a tinédzserek akkor olvasnak szívesebben, ha a szöveg kapcsolódik az érdeklődési körükhöz – legyen az foci, videojáték vagy barátság. Fontos a választás szabadsága, és az is, hogy az olvasás ne plusz teherként jelenjen meg, hanem a mindennapok természetes részeként.

A diákok negyede nem éri el a „felsőfokú” anyanyelvi szintet

A magyar iskolások jelentős része nem azért teljesít gyengébben a dolgozatokban és szövegértési felméréseken, mert nem tanulta meg az anyagot, hanem azért, mert a tankönyvek szövegét értik meg nehezen – derül ki a PISA-felmérésekből és egy friss hazai kutatásból.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.