A 14-16 éves fiúk mindössze 9,8%-a olvas naponta az Egyesült Királyságban. A National Literacy Trust (NLT) friss kutatásából kiderült, hogy a könyvolvasás egyre inkább háttérbe szorul a kamaszok életében: az iskolai terhek, a képernyőidő és a sport foglalja el a helyét.
Az Egyesült Királyságban ma már csak a 14-16 éves fiúk 9,8%-a olvas naponta saját örömére – derül ki a National Literacy Trust (NLT) átfogó kutatásából, amit a Guardian elemzett. A szervezet szerint az olvasást az iskolai terhek, a képernyő előtt töltött idő és a sport váltja fel.
A 8-11 éves gyerekek közel fele (46,9%) még azt mondja: szeret olvasni. Aztán jön a felső tagozat – és az arány hirtelen 29,5%-ra esik vissza. A 14-16 éveseknél pedig már csak 28,6% mondja azt, hogy örömmel vesz könyvet a kezébe.
A napi olvasás még ritkább. A legkisebbek harmada olvas minden nap, a 11-14 éveseknél ez már csak 17,1%, a 14-16 éveseknél pedig 14%.
És itt jön az igazán beszédes adat: a kamasz fiúk körében mindössze 9,8% olvas naponta. A lányoknál valamivel jobb a helyzet, a 14-16 éves lányok 17,6%-a olvas naponta, sőt, náluk a késő tinédzserévekben enyhe javulás is látszik. A fiúk olvasási kedve viszont tartósan alacsony marad.
Egyre több középiskolában mondanak le arról, hogy a diákok teljes regényeket olvassanak: a kötelezők helyét sokszor könyvrészletek veszik át, amelyeket nem papíron, hanem iskolai laptopok képernyőjén kell elolvasni.
Jonathan Douglas, az NLT vezetője a Guardian-nak azt nyilatkozta, hogy az elmúlt 20 évben meredeken csökkent a fiatalok olvasási kedve. A visszaesés különösen a tinédzsereknél látványos.
Ahogy a gyerekek idősebbek lesznek, egyre több minden versenyez az idejükért: iskolai feladatok, sport, barátok, közösségi média, videojátékok. Az olvasás pedig – ha nem része szervesen a mindennapoknak – egyszerűen „könnyen kiszorul”.
A kutatás közel 50 ezer diákvéleményt is elemzett, ezekből árnyaltabb kép rajzolódik ki.
Sok fiú írta azt, hogy az olvasás segít neki lenyugodni. „Ha ideges vagyok, olvasok, és jobb lesz.” Mások szerint tudást ad, fejleszti a szókincset, vagy egyszerűen kikapcsol.
Mégis gyakran az időhiány a döntő.
Nem tudok élvezetből olvasni, amikor már így is fuldoklom a tankönyvekben
– fogalmazott egy 15 éves válaszadó.
Mások a sportot, a videojátékokat vagy a barátaikkal töltött időt választják. Van, aki papíralapú könyvet nem szívesen vesz kézbe, de telefonon, online szívesen olvas.
A kutatás szerint a tinédzserek akkor olvasnak szívesebben, ha a szöveg kapcsolódik az érdeklődési körükhöz – legyen az foci, videojáték vagy barátság. Fontos a választás szabadsága, és az is, hogy az olvasás ne plusz teherként jelenjen meg, hanem a mindennapok természetes részeként.
A magyar iskolások jelentős része nem azért teljesít gyengébben a dolgozatokban és szövegértési felméréseken, mert nem tanulta meg az anyagot, hanem azért, mert a tankönyvek szövegét értik meg nehezen – derül ki a PISA-felmérésekből és egy friss hazai kutatásból.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
