Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Míg a ’80-as évek végén egy átlagos magyar naponta 12 percet töltött olvasással, ma már mindössze három percet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb időmérleg-felméréséből, amelyet a G7 mutatott be.
Az olvasásra szánt idő és a könyvet olvasók aránya is drasztikusan lecsökkent az elmúlt években. A legfrissebb adatok alapján csak minden 35. magyar olvas mostanában könyvet.
Friss felmérés: gyakorlatilag minden harmadik magyar felnőtt funkcionális analfabéta
A KSH szerint a magyarok közel 13 százaléka vett rendszeresen könyvet a kezébe, addig ma három százalék alatt van ez az arány.
A KSH adatai szerint a 15-74 éves népesség körében:
- 2024-2025-ben a magyarok 2,8 százaléka olvas könyvet,
- 2009-2010-ben ez az arány 7,7 százalék volt,
- 1999-2000-ben 10 százalék,
- 1968-1987-ben pedig 12,8 százalék.
Az olvasásra szánt idő Magyaroszágon pedig:
- 2024-2025-ben 2 perc naponta,
- 2009-2010-ben 7 per colt naponta,
- 1999-2000-ben 9, és
- 1968-1987-ben 12.
A statisztikákból az is kiderül, hogy a nők minden korosztályban többet olvasnak, mint a férfiak, és az életkor előrehaladtával mindkét nemnél nő az olvasásra szánt idő.
