Drámai mértékben visszaesett az olvasók aránya és az olvasásra fordított idő az elmúlt évtizedekben.
Míg a ’80-as évek végén egy átlagos magyar naponta 12 percet töltött olvasással, ma már mindössze három percet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb időmérleg-felméréséből, amelyet a G7 mutatott be.
Az olvasásra szánt idő és a könyvet olvasók aránya is drasztikusan lecsökkent az elmúlt években. A legfrissebb adatok alapján csak minden 35. magyar olvas mostanában könyvet.
Friss felmérés: gyakorlatilag minden harmadik magyar felnőtt funkcionális analfabéta
A KSH szerint a magyarok közel 13 százaléka vett rendszeresen könyvet a kezébe, addig ma három százalék alatt van ez az arány.
A KSH adatai szerint a 15-74 éves népesség körében:
Az olvasásra szánt idő Magyaroszágon pedig:
A statisztikákból az is kiderül, hogy a nők minden korosztályban többet olvasnak, mint a férfiak, és az életkor előrehaladtával mindkét nemnél nő az olvasásra szánt idő.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
