Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el. A probléma már a legkisebbeket is érintheti, akiknek egy hosszabb könyv önálló elolvasása még komoly kihívást jelenthet.
Egy szeptemberben harmadik osztályba lépő kisfiúnak például Szabó Magda 220 oldalas Tündér Laláját kell elolvasnia a nyári szünetben, ráadásul részletes olvasónaplót is kell készítenie hozzá – számolt be róla a Népszava. A lapnak nyilatkozó édesanya elmondása szerint eleinte beosztották, hogy a gyereknek naponta hány oldalt kell elolvasnia ahhoz, hogy a nyár végére elkészüljön. Idővel azonban egyre nehezebben haladt, végül félre is tette a könyvet. Nem a történet nem tetszett neki, inkább a hosszú, bonyolult mondatokkal és a terjedelemmel gyűlt meg a baja. A család ezért végül úgy döntött, hogy a szülők olvassák fel neki a könyvet.
És ezzel nincsenek egyedül: az osztály szülői csoportjában mások is arról számoltak be, hogy gyerekeik nehezen birkóznak meg a feladattal, az olvasás pedig a nyári pihenés alatt folyamatos konfliktusforrássá vált.
Czakó Réka, a több mint 72 ezer tagot számláló, gyerekirodalommal és olvasásnépszerűsítéssel foglalkozó Neveljünk olvasókat! Facebook-csoport alapítója arról beszélt, hogy a családok rendszeresen küzdenek a kötelező olvasmányokkal. A szakértő szerint ugyanakkor nagy különbségek vannak az iskolák és a pedagógusok gyakorlata között. A tanároknak van mozgásterük az olvasmányok kiválasztásában, és vannak, akik már főként kortárs műveket adnak a diákok kezébe, összességében azonban továbbra is a klasszikusok vannak túlsúlyban.
Önmagában nem azzal van probléma, ha egy gyerek klasszikus művet olvas – sokkal inkább azzal, hogy ezek közül több olyan nyelvezetű és szerkezetű, amelyet a mai gyerekek nehezen tudnak önállóan feldolgozni. Ez különösen a legkisebbeknél okozhat problémát - hangsúlyozta Czakó.
A Népszavának nyilatkozó szakértő szerint előfordul, hogy már az első osztály utáni nyárra hosszabb kötelező olvasmányt kapnak a gyerekek. Pedig ebben az életkorban még egy oldalanként néhány mondatból álló könyv önálló elolvasása is komoly teljesítmény lehet. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanaz a gyerek ne tudna végighallgatni egy több száz oldalas meseregényt. Az önálló olvasás azonban egészen más készségeket igényel.
Czakó szerint ezért az első saját olvasmányok kiválasztásánál különösen fontos, hogy a gyerek sikerélményt szerezzen. Ha túl nehéz könyvet kap, az nemcsak az adott történettől veheti el a kedvét, hanem az önbizalmára és az olvasáshoz való viszonyára is hatással lehet.
Az első osztály utáni nyáron sok gyereknek egy Boribon-könyv vagy egy Dániel András-féle Kufli-történet is kihívást és sikerélményt jelenthet. Sokkal rövidebb és egyszerűbb könyveket kell a kezükbe adni önálló olvasásra, mint amit közösen olvasunk
– fogalmazott a lapnak.
Nem feltétlenül az a megoldás, hogy mindenáron rá kell venni a gyereket arra, hogy egyedül küzdje végig magát a könyvön. Vekerdy Tamás korábbi tanácsát idézve Czakó azt javasolja: ha a gyerek egyedül nem boldogul a kötelezővel, a szülő nyugodtan olvassa fel neki. Emellett viszont érdemes olyan könyvet is választani, amely megfelel a gyerek életkorának, érdeklődésének és olvasási szintjének, és amelyet már saját kedvéből olvashat.
A közös olvasást ráadásul nem feltétlenül kell abbahagyni akkor, amikor a gyerek megtanul olvasni. Ha korábban is része volt a család életének, akár 10-11 éves korban is működhet.
A szakértő szerint vannak olyan pedagógusok is, akik a nyári kötelező helyett inkább ajánlott olvasmányokat adnak. Mások mindössze annyit kérnek a diákoktól, hogy a szünidőben olvassanak el egy általuk választott könyvet, majd szeptemberben meséljenek róla az osztálytársaiknak.
Ennek egyik előnye, hogy mindenki a saját érdeklődésének és olvasási szintjének megfelelő történetet választhat. Ráadásul az őszi beszélgetés során a gyerekek egymásnak is ajánlhatnak könyveket. Czakó hozzátette: az iskolai olvasmányoknál annak is fontos szempontnak kellene lennie, hogy a diákok tudjanak kapcsolódni a történethez. Olyan családi, közösségi vagy más élethelyzetek jelenjenek meg bennük, amelyekről valódi beszélgetés indulhat az osztályban.
Erre szerinte több kortárs vagy modernebb gyerekirodalmi mű is alkalmas lehet, például Kertész Erzsi Göröngyös úti iskola sorozata, Molnár Krisztina Rita Maléna kertje, Békés Pál A Félőlény című könyve vagy Lázár Ervin művei.
A kötelező olvasmányokról szóló viták egyik visszatérő érve, hogy a korábbi generációknak is végig kellett olvasniuk például az Egri csillagokat vagy A kőszívű ember fiait, ezért a mai gyerekektől is elvárható ugyanez. A szakértő szerint azonban érdemes lenne ezeket a könyveket felnőttként ismét levenni a polcról – saját példaként Az arany embert említette, amelyet kamaszkorában többször is elolvasott és szeretett, néhány éve azonban újra nekifogott, és már ő maga is nehezen haladt vele.
A 14-16 éves fiúk mindössze 9,8%-a olvas naponta az Egyesült Királyságban. A National Literacy Trust (NLT) friss kutatásából kiderült, hogy a könyvolvasás egyre inkább háttérbe szorul a kamaszok életében: az iskolai terhek, a képernyőidő és a sport foglalja el a helyét.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
