Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el. A probléma már a legkisebbeket is érintheti, akiknek egy hosszabb könyv önálló elolvasása még komoly kihívást jelenthet.
Egy szeptemberben harmadik osztályba lépő kisfiúnak például Szabó Magda 220 oldalas Tündér Laláját kell elolvasnia a nyári szünetben, ráadásul részletes olvasónaplót is kell készítenie hozzá – számolt be róla a Népszava. A lapnak nyilatkozó édesanya elmondása szerint eleinte beosztották, hogy a gyereknek naponta hány oldalt kell elolvasnia ahhoz, hogy a nyár végére elkészüljön. Idővel azonban egyre nehezebben haladt, végül félre is tette a könyvet. Nem a történet nem tetszett neki, inkább a hosszú, bonyolult mondatokkal és a terjedelemmel gyűlt meg a baja. A család ezért végül úgy döntött, hogy a szülők olvassák fel neki a könyvet.
És ezzel nincsenek egyedül: az osztály szülői csoportjában mások is arról számoltak be, hogy gyerekeik nehezen birkóznak meg a feladattal, az olvasás pedig a nyári pihenés alatt folyamatos konfliktusforrássá vált.
Czakó Réka, a több mint 72 ezer tagot számláló, gyerekirodalommal és olvasásnépszerűsítéssel foglalkozó Neveljünk olvasókat! Facebook-csoport alapítója arról beszélt, hogy a családok rendszeresen küzdenek a kötelező olvasmányokkal. A szakértő szerint ugyanakkor nagy különbségek vannak az iskolák és a pedagógusok gyakorlata között. A tanároknak van mozgásterük az olvasmányok kiválasztásában, és vannak, akik már főként kortárs műveket adnak a diákok kezébe, összességében azonban továbbra is a klasszikusok vannak túlsúlyban.
Önmagában nem azzal van probléma, ha egy gyerek klasszikus művet olvas – sokkal inkább azzal, hogy ezek közül több olyan nyelvezetű és szerkezetű, amelyet a mai gyerekek nehezen tudnak önállóan feldolgozni. Ez különösen a legkisebbeknél okozhat problémát - hangsúlyozta Czakó.
A Népszavának nyilatkozó szakértő szerint előfordul, hogy már az első osztály utáni nyárra hosszabb kötelező olvasmányt kapnak a gyerekek. Pedig ebben az életkorban még egy oldalanként néhány mondatból álló könyv önálló elolvasása is komoly teljesítmény lehet. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanaz a gyerek ne tudna végighallgatni egy több száz oldalas meseregényt. Az önálló olvasás azonban egészen más készségeket igényel.
Czakó szerint ezért az első saját olvasmányok kiválasztásánál különösen fontos, hogy a gyerek sikerélményt szerezzen. Ha túl nehéz könyvet kap, az nemcsak az adott történettől veheti el a kedvét, hanem az önbizalmára és az olvasáshoz való viszonyára is hatással lehet.
Az első osztály utáni nyáron sok gyereknek egy Boribon-könyv vagy egy Dániel András-féle Kufli-történet is kihívást és sikerélményt jelenthet. Sokkal rövidebb és egyszerűbb könyveket kell a kezükbe adni önálló olvasásra, mint amit közösen olvasunk
– fogalmazott a lapnak.
Nem feltétlenül az a megoldás, hogy mindenáron rá kell venni a gyereket arra, hogy egyedül küzdje végig magát a könyvön. Vekerdy Tamás korábbi tanácsát idézve Czakó azt javasolja: ha a gyerek egyedül nem boldogul a kötelezővel, a szülő nyugodtan olvassa fel neki. Emellett viszont érdemes olyan könyvet is választani, amely megfelel a gyerek életkorának, érdeklődésének és olvasási szintjének, és amelyet már saját kedvéből olvashat.
A közös olvasást ráadásul nem feltétlenül kell abbahagyni akkor, amikor a gyerek megtanul olvasni. Ha korábban is része volt a család életének, akár 10-11 éves korban is működhet.
A szakértő szerint vannak olyan pedagógusok is, akik a nyári kötelező helyett inkább ajánlott olvasmányokat adnak. Mások mindössze annyit kérnek a diákoktól, hogy a szünidőben olvassanak el egy általuk választott könyvet, majd szeptemberben meséljenek róla az osztálytársaiknak.
Ennek egyik előnye, hogy mindenki a saját érdeklődésének és olvasási szintjének megfelelő történetet választhat. Ráadásul az őszi beszélgetés során a gyerekek egymásnak is ajánlhatnak könyveket. Czakó hozzátette: az iskolai olvasmányoknál annak is fontos szempontnak kellene lennie, hogy a diákok tudjanak kapcsolódni a történethez. Olyan családi, közösségi vagy más élethelyzetek jelenjenek meg bennük, amelyekről valódi beszélgetés indulhat az osztályban.
Erre szerinte több kortárs vagy modernebb gyerekirodalmi mű is alkalmas lehet, például Kertész Erzsi Göröngyös úti iskola sorozata, Molnár Krisztina Rita Maléna kertje, Békés Pál A Félőlény című könyve vagy Lázár Ervin művei.
A kötelező olvasmányokról szóló viták egyik visszatérő érve, hogy a korábbi generációknak is végig kellett olvasniuk például az Egri csillagokat vagy A kőszívű ember fiait, ezért a mai gyerekektől is elvárható ugyanez. A szakértő szerint azonban érdemes lenne ezeket a könyveket felnőttként ismét levenni a polcról – saját példaként Az arany embert említette, amelyet kamaszkorában többször is elolvasott és szeretett, néhány éve azonban újra nekifogott, és már ő maga is nehezen haladt vele.
A 14-16 éves fiúk mindössze 9,8%-a olvas naponta az Egyesült Királyságban. A National Literacy Trust (NLT) friss kutatásából kiderült, hogy a könyvolvasás egyre inkább háttérbe szorul a kamaszok életében: az iskolai terhek, a képernyőidő és a sport foglalja el a helyét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
