Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
Az első és második osztályban még nincsenek klasszikus értelemben vett kötelező olvasmányok. Ilyenkor a gyerekek főként népmesékkel, rövidebb történetekkel, versekkel és mondókákkal találkoznak.
Harmadik és negyedik osztályban azonban már hosszabb művek is előkerülnek, amelyeket általában közösen dolgoznak fel az órákon. A leggyakrabban feldolgozott olvasmányok:
Az ajánlott művek között gyakran szerepel Berg Judit Rumini című regénye vagy Janikovszky Éva több kötete is.
5. osztály
6. osztály
7. osztály
8. osztály
Érdemes tudni, hogy a kötelező olvasmányok listája iskolánként eltérhet. A kerettantervek több helyen is lehetőséget adnak a választásra, emellett a tanárok saját döntésük alapján további műveket is bevonhatnak az órákba.
Ha azonban már most szeretnétek előre készülni a következő tanévre, a fenti könyvekkel biztosan nem lehet nagyon mellélőni: ezek azok a művek, amelyekkel a legtöbb általános iskolában találkoznak a diákok.
Ha nincs meg otthon valamelyik kötelező olvasmány, nem feltétlenül kell rögtön a könyvesboltba rohanni. A helyi könyvtárakban általában több példányt is tartanak ezekből a művekből, hiszen minden évben sok diák keresi őket.
Ha mégis saját példányt szeretnétek, de nem költenétek rá túl sokat, érdemes körülnézni az antikváriumokban vagy a moly.hu-n. A kötelező olvasmányok nagy része könnyen beszerezhető használtan, gyakran néhány száz forintért. Nyáron a könyvpiacokon és a használt könyveket árusító utcai standokat is érdemes felkeresni – kis szerencsével akár a teljes következő évi olvasmánylistát is összegyűjthetitek kedvező áron.
Egyre több középiskolában mondanak le arról, hogy a diákok teljes regényeket olvassanak: a kötelezők helyét sokszor könyvrészletek veszik át, amelyeket nem papíron, hanem iskolai laptopok képernyőjén kell elolvasni.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
