Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
Az első és második osztályban még nincsenek klasszikus értelemben vett kötelező olvasmányok. Ilyenkor a gyerekek főként népmesékkel, rövidebb történetekkel, versekkel és mondókákkal találkoznak.
Harmadik és negyedik osztályban azonban már hosszabb művek is előkerülnek, amelyeket általában közösen dolgoznak fel az órákon. A leggyakrabban feldolgozott olvasmányok:
Az ajánlott művek között gyakran szerepel Berg Judit Rumini című regénye vagy Janikovszky Éva több kötete is.
5. osztály
6. osztály
7. osztály
8. osztály
Érdemes tudni, hogy a kötelező olvasmányok listája iskolánként eltérhet. A kerettantervek több helyen is lehetőséget adnak a választásra, emellett a tanárok saját döntésük alapján további műveket is bevonhatnak az órákba.
Ha azonban már most szeretnétek előre készülni a következő tanévre, a fenti könyvekkel biztosan nem lehet nagyon mellélőni: ezek azok a művek, amelyekkel a legtöbb általános iskolában találkoznak a diákok.
Ha nincs meg otthon valamelyik kötelező olvasmány, nem feltétlenül kell rögtön a könyvesboltba rohanni. A helyi könyvtárakban általában több példányt is tartanak ezekből a művekből, hiszen minden évben sok diák keresi őket.
Ha mégis saját példányt szeretnétek, de nem költenétek rá túl sokat, érdemes körülnézni az antikváriumokban vagy a moly.hu-n. A kötelező olvasmányok nagy része könnyen beszerezhető használtan, gyakran néhány száz forintért. Nyáron a könyvpiacokon és a használt könyveket árusító utcai standokat is érdemes felkeresni – kis szerencsével akár a teljes következő évi olvasmánylistát is összegyűjthetitek kedvező áron.
Egyre több középiskolában mondanak le arról, hogy a diákok teljes regényeket olvassanak: a kötelezők helyét sokszor könyvrészletek veszik át, amelyeket nem papíron, hanem iskolai laptopok képernyőjén kell elolvasni.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
