Péntek éjszaka nyilvánossá tették a NAT módosított változatát, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.
A bejelentés után nem is kellett sokat várni a teljes szövegre, pénteken este megjelent a Magyar Közlönyben.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti alaptantervet, amelyről nem is folyt széles körű társadalmi vita.
Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken. A módosított Nat az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe.
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (NAT).
Az egyiket tárgyalta és elfogadta a kormány, a másikat pedig az Emmi köznevelési államtitkársága készítette és köröztette különböző fórumokon - írja az Index.
Bár tavaly megállapodtak, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mégsem kapta meg az új Nemzeti Alaptanterv koncepcióját. Mindezt most nyílt levélben sérelmezték a minisztérium számára.
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti alaptanterv módosításának legutóbbi tervezete nem tükrözi a köznevelés tartalmi szabályozásával kapcsolatban korábban folytatott szakmai egyeztetések eredményeit. Az Elnökség a közleményben azt javasolja, a módosítást ebben a formában ne vezessék be 2020. szeptember 1-jén, helyette folytatódjon a korábban megkezdett szakmai konzultáció.
Jelenlegi formájában nem támogatja az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – tudta meg a hvg.hu.
A módosított Nemzeti alaptanterv szerint szeptembertől nem lesz önálló tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret a középiskolákban. A szakemberek szerint kérdéses, hogy a tananyag tényleg beépül-e más tárgyakba, a tanárok és a jelenlegi hallgatók jövőjéről pedig még semmit sem tudni - írja a 444.hu.
"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.
A héten részletek derültek ki a szeptembertől bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervről. Nőtt a munkanélküliek száma a 15-24 évesek körében. Összefoglaltuk, hogyan változnak az állami ösztöndíjas képzés szabályai, a felvételi jelentkezési határidő közeledtével tippeket adtunk a szakválasztáshoz, és megnéztük, mennyit kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgákért 2020-ban. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei és cikkei.
Lesznek olyan tárgyak, amik teljesen átalakulnak és korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda, a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) – tudta meg a Magyar Nemzet.
Várhatóan a héten jelenik meg a Magyar Közlönyben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) helyett a régi javított kiadása – tudta meg a HVG.
A Magyar Nemzet információi szerint napokon belül nyilvánosságra hozhatják az új Nemzeti alaptantervet. Szeptembertől az általános iskolát egy opcionális előkészítő szakasz előzné meg, a diákok óraszámai, illetve a tananyag pedig csökkennének.
Az új Nemzeti alaptanterv kapcsán a magyar és irodalom és az ének-zene tantárgynál van még vita - írja az Index.
Múlt héten Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. A minisztérium most erre reagált közleményben.
Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelik.
Hosszú évekig dolgoztak vele, most mégis úgy néz ki, elmarad a bevezetés.
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
