A Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete és a Civil Közoktatási Platform után, most a Nyelv és Tudomány is állást foglalt a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Elsősorban az anyanyelvi nevelésről és a nyelvtani tartalmakat érintő kérdésekről, illetve azok problémáiról fejtették ki véleményüket.
„A január 31-én megjelent módosított Nemzeti alaptanterv valójában nem módosított, hanem új, csak sajnos nem a szemléletét és felfogását tekintve. De tulajdonképpen nem is nemzeti, de még csak alaptanterv se igazán” – ezzel a felütéssel indítja állásfoglalását a Nyelv és tudomány cikkében. A Nemzeti alaptanterv szemléletét minden téren évtizedekkel visszavetőnek tartják, egyetértésben a Magyartanárok Egyesületének állásfoglalásával, amiről korábban már részletesen írtunk.
Alapvetésekben kritizálják az alaptantervet, a céljait, alapelveit, tantárgyi elemeit nem nemzetinek, sokkal inkább nacionalistának jellemzi, ahol a magyar kultúra hagyományinak tágabb környezetét a tanterv fegyelmen kívül hagyja. Ezen kívül az összetétele szerintük is kirekesztő a szakképző intézményekre nézve, és az egyénre szabott fejlesztést is ellehetetleníti.
Aggodalmukat fejezték ki a kulcskompetenciák megjelenési módjáról, amit nem tartanak megfelelőnek az alaptanterv esetében:
„Rendkívül problémás az a hatalmas fehér folt, ami a Magyar Közlöny 297. oldalán terül el és a kulcskompetenciákat érinti. Ezek ugyanis – nemes egyszerűséggel – nem lettek kifejtve, csupán – valószínűleg a 2018-as Nemzeti alaptanterv tervezete alapján (a társadalmi részvételt és felelősségvállalást kihagyva)" – sorolták őket. Így például azt, hogy hogyan értelmezendő a kommunikációs kompetencia (ami egyébként az anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciákat egy kalap alá veszi) biztosan nem tudhatjuk, legfeljebb sejtésünk lehet" - írják.
Több helyen hangsúlyozzák, hogy az újszerűség jelen esetben nem a modern nyelvészeti és pedagógiai elvek beépítését jelenti, hanem nagy mennyiségű, bonyolult és elavult ismeretanyag betáplálását, ami inkább a kettővel ezelőtti tanterv állapotához közelít szemléleti szempontból. Ugyan szerintük is megjelennek korszerű újítások (pl.: digitális források, nyelvi tudatosság), de megjelenésük csak felvillan, alapvetően súlytalanok, így valójában nem tekinthetők korszerűnek.
A cikkben hangot adnak aggodalmuknak, hogy az iskolák nincsenek felkészülve a következő tanévkezdésre, sem az emberi, sem a tárgyi erőforrásaik nincsenek meg az új alaptanterv bevezetésére, ami szerintük borítékolhatóan katasztrófához fog vezetni.
Balatoni József történelemtanár vagy, ahogy sokan ismerik Jocó bácsi is megírta véleményét az új Nemzeti alaptanterv kapcsán.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|
