A módosított Nemzeti alaptanterv szerint szeptembertől nem lesz önálló tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret a középiskolákban. A szakemberek szerint kérdéses, hogy a tananyag tényleg beépül-e más tárgyakba, a tanárok és a jelenlegi hallgatók jövőjéről pedig még semmit sem tudni - írja a 444.hu.
Ahogy megírtuk, napokon belül nyilvánosságra hozhatják a módosított Nemzeti alaptantervet (NAT), amit szeptembertől felmenő rendszerben be is vezetnek. A dokumentum szerint több tárgy teljesen átalakul, a diákok maximális óraszáma pedig heti 35-ről 34-re csökken. A mozgóképkultúra és médiaismeret sem lesz önálló tárgy többé a középiskolában, hanem a többi órába olvad be.
A 444.hu azt írja, a lépést azzal indokolják hogy jobb, ha "a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése" megjelenik minden tantárgyban. Mozgóképkultúra és médiaismeretet egyébként 1997 óta tanítanak az iskolákban, a tárgy a Nemzeti alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkező tanárok oktathatják.
A médiatanárok és a kutatók felháborodtak azon, hogy a tárgyat ki akarják vezetni. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója a lapnak azt mondta: az, hogy a tantárgy tartalma más tárgyakba kerül, csak "retorikai fogás", ehhez ugyanis a többi tanár továbbképzésére és tananyag-, illetve módszertani fejlesztésre lenne szükség.
A lapnak nyilatkozó középiskolában tanító médiatanárok szerint elképzelhetetlen, hogy a nem médiaszakos, egyébként is túlterhelt kollégáik hajlandók lesznek majd médiaismereti elemeket szőni az óráikba. Emellett pedig fontos, hogy a médiaoktatás nem egyenlő az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatával.
A médiatanárok szerint a tantárgy kivezetésének politikai okai vannak (hogy minél kevesebben tudják kritikusan fogyasztani és használni a médiát), Hartai szerint viszont az óraszámcsökkentésben jött kapóra a legkisebb óraszámú tárgy elvétele.
Azt nem tudni, mi lesz az 1200-1300 szaktanárral, illetve azokkal, akik a mozgóképkultúra és médiaismeretet választották a szakpárjuk részeként, mivel ennyi oktatóra akkor sem lesz szükség, ha tagozatos formában továbbra is lehet majd a tárgyat oktatni. A pályakezdők hátrányba kerülhetnek, mivel a kétszakos tanárok előnyt élveznek az iskolákban.
"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
