Megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy: mi lesz a tanárokkal?

A módosított Nemzeti alaptanterv szerint szeptembertől nem lesz önálló tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret a középiskolákban. A szakemberek szerint kérdéses, hogy a tananyag tényleg beépül-e más tárgyakba, a tanárok és a jelenlegi hallgatók jövőjéről pedig még semmit sem tudni - írja a 444.hu.

  • Eduline

Ahogy megírtuk, napokon belül nyilvánosságra hozhatják a módosított Nemzeti alaptantervet (NAT), amit szeptembertől felmenő rendszerben be is vezetnek. A dokumentum szerint több tárgy teljesen átalakul, a diákok maximális óraszáma pedig heti 35-ről 34-re csökken. A mozgóképkultúra és médiaismeret sem lesz önálló tárgy többé a középiskolában, hanem a többi órába olvad be.

A 444.hu azt írja, a lépést azzal indokolják hogy jobb, ha "a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése" megjelenik minden tantárgyban. Mozgóképkultúra és médiaismeretet egyébként 1997 óta tanítanak az iskolákban, a tárgy a Nemzeti alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkező tanárok oktathatják.

A médiatanárok és a kutatók felháborodtak azon, hogy a tárgyat ki akarják vezetni. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója a lapnak azt mondta: az, hogy a tantárgy tartalma más tárgyakba kerül, csak "retorikai fogás", ehhez ugyanis a többi tanár továbbképzésére és tananyag-, illetve módszertani fejlesztésre lenne szükség.

A lapnak nyilatkozó középiskolában tanító médiatanárok szerint elképzelhetetlen, hogy a nem médiaszakos, egyébként is túlterhelt kollégáik hajlandók lesznek majd médiaismereti elemeket szőni az óráikba. Emellett pedig fontos, hogy a médiaoktatás nem egyenlő az IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatával.

A médiatanárok szerint a tantárgy kivezetésének politikai okai vannak (hogy minél kevesebben tudják kritikusan fogyasztani és használni a médiát), Hartai szerint viszont az óraszámcsökkentésben jött kapóra a legkisebb óraszámú tárgy elvétele.

Azt nem tudni, mi lesz az 1200-1300 szaktanárral, illetve azokkal, akik a mozgóképkultúra és médiaismeretet választották a szakpárjuk részeként, mivel ennyi oktatóra akkor sem lesz szükség, ha tagozatos formában továbbra is lehet majd a tárgyat oktatni. A pályakezdők hátrányba kerülhetnek, mivel a kétszakos tanárok előnyt élveznek az iskolákban.

"Nagyon örülnék, ha maximum 34 órám lenne" - ezt gondolják a diákok az új NAT-ról?

"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

Campus life
Gál Luca

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.