Pálinkás: "2012 a gyökeres átalakulások éve lesz"
Az akadémiai kutatóhálózat "finomhangolásáról", az egyetemekkel és az iparral való szorosabb kapcsolatok kiépítéséről...
Az akadémiai kutatóhálózat "finomhangolásáról", az egyetemekkel és az iparral való szorosabb kapcsolatok kiépítéséről...
Víztisztító labirintusban menekülő esőcsepp, a lepkék szivárványszínének titkai, nanométerekben mérő futópad - ilyen és ezekhez hasonlatos érdekességekkel ismerkedhetnek meg a látogatók az MTA interaktív mobil kiállításán, amely a nanovilág hétköznapi csodáit mutatja be. A nanobuszt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke indította el hétfőn Budapesten, az MTA székháza elől.
Elsősorban a természettudományos területen várható a következő években az oktatói és kutatói karban a szakemberhiány a külföldi munkavállalás, illetve a más szektorban történő elhelyezkedés miatt - nyilatkozta a Magyar Nemzet keddi számában Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki szerint határozott állami beavatkozásra van szükség.
A fiatal kutatók jelentik Magyarország jövőjét - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke szerdán, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett 2011. évi Bolyai-nap megnyitóján.
Nem ért egyet a kétciklusú szakok osztatlanná alakításával, a pedagóguséletpálya-modellt pedig túl bonyolultnak tartja Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, volt oktatási miniszter az fn.hu-nak azt mondta: bár több kérdésben különbözik a véleménye Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárétól, nincsenek köztük feloldhatatlan ellentétek.
Nem a műszaki és természettudományi szakértelem hiányzik ma Magyarországon, hanem annak megfelelő utánpótlásával van a legnagyobb probléma - hangsúlyozta a IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen zajlott kétnapos rendezvény fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a műszaki és természettudományi értelmiség szerepére a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
Kutató-elitegyetemi és kiváló egyetemi címeket adott át a kormányfő, az oktatási miniszter és az MTA elnöke pénteken a Parlamentben, az első alkalommal odaítélt, három évre szóló elismerésekben öt-öt felsőoktatási intézmény részesült.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektori székére írt ki pályázatot a Honvédelmi Minisztérium, mivel az egyetem korábbi rektora, Szabó János ellen nyomozás folyik. A nyomozók szerint az egykori rektor a DHL nemzetközi szállítási cégnek ajánlotta fel, hogy "megóvja őket egy rendőrségi eljárástól", ha cserébe az általa megnevezett biztonsági céggel kötnek szerződést.
A 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjátadási ünnepségét tartották június 11-én, a budapesti Csodák Palotájában. A rendezvényt Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke és a verseny szervezőbizottságának elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy az elmúlt tizenöt évben az EU Fiatal Tudósok Versenyének eredményeit tekintve, Magyarország a második legsikeresebb résztvevő.
Az intézet folytatja egyedülálló kezdeményezését a természettudományok népszerűsítésére.
Az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriuma idén nyolcadik alkalommal írta ki Rátz Tanár Úr Életműdíj pályázatát.
A tudás értékké válásának módjáról, lehetőségeiről, Magyarország innovációs jelenéről és jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetést október 1-jén a Népszabadság szervezésében. A kerekasztal-beszélgetésben részt vettek a kutatás-fejlesztés, innováció, és a tudományos élet legjelentősebb szereplői: kormányzati döntéshozók, kutatás-fejlesztésben érintett nagyvállalatok vezetői, valamint egy fiatal innovátor.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a szeptember 30-i elnökségi ülés nyomán elsőként az Akadémiai Törvény módosításának helyzetéről adott tájékoztatást október 1-jén. Pálinkás József elmondta, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény számos kérdésben idejétmúlttá vált.
A Science tudományos magazin szeptember 26-i számában publikált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a CEU (Közép-Európai Egyetem) közös kutatásáról szóló cikk arról tudósít, hogy magyar kutatóknak most egy új kísérletes helyzetben is sikerült bizonyítaniuk a természetes pedagógia elvének helytállóságát, ezzel merőben új megvilágításba helyezve a fejlődéslélektan egyik klasszikus központi jelenségét.