Kikértük az Oktatási Hivataltól, hogy a 2023/2024-es tanévben hány tanulónak kellett évet ismételnie általános iskolában. (A 2024/2025-ös tanév adatai az OH tájékoztatása alapján még nincsenek meg.)

A szerkesztőségünk részére megküldött adatokból kiderült, hogy

• első osztályban 4275 fő (95169 főből)
• másodikban 1 253 fő (92 954 főből)
• harmadikban 787 fő (89 496 főből)
• negyedikben 772 fő (96 963 főből)
• ötödikben 1381 fő (94 817 főből)
• hatodikban 1409 fő (85 086 főből)
• hetedikben 1617 fő (80 431 főből)
• nyolcadikban 631 fő (77 550 főből)

az évfolyamismétlők száma.

A statisztikákból látszik, hogy továbbra is az elsősök között a legmagasabb az évfolyamismétlők száma és aránya. A 2023/2024-es tanévben mintegy 4,5 százalékuknak kellett még egyszer járniuk az első osztályt. A többi évfolyamon ez az arány 0,7 és 2 százalék között mozgott.

Ha megnézzük a 2022/2023-as tanévet is, akkor azt láthatjuk, hogy akkor is toronymagasan az elsősök között volt a legmagasabb az évismétlők aránya, hiszen a 94342 diák közül 4906 fő járta másodjára az első évfolyamot. Többségüknek feltehetően erre azért volt szüksége, mert éretlenül kerültek be az iskolába.

Külön kell kérelmezni

A szomorú adatért a kormány egy korábbi intézkedése tehető felelőssé, amely szerint az iskolakötelezettség egy évvel történő elhalasztását. Ugyanis, ha egy gyerek augusztus 31-ig betölti hatot, akkor 2020 óta csak akkor maradhat még egy évet az óvodában, ha a szülő ezt külön kérelmezni az Oktatási Hivatalnál.

A mostani tanévben erre feltehetően a szülőknek 2026 január közepéig lesz lehetősége. Ha valaki erről lecsúszik, akkor a hatévese akkor is elkezdi szeptemberben az elsőt, ha még nem iskolaérett, és jobb helye lenne az óvodában.

Eddig kell beszerezniük a szükséges szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolásokat, óvodapedagógusi szakvéleményeket, melyeket a kérelemhez egy saját maguk által írt indoklás mellett csatolniuk kell. (A Szülői Hang például külön segédletben foglalkozik az iskolaérettséggel, ami segítség lehet az érintett nagycsoportosok szüleinek.)

Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a 2023/2024-es tanévre vonatkozóan körülbelül minden negyedik nagycsoportos esetében éltek a szülők a lehetőséggel. A beküldött 22 743 kérelemből helyből csak 425-öt utasított el az OH.

Viszont nem mindenki kapta meg helyből a halasztást. Nagyjából a kérelmek 57 százalékánál volt szükség pedagógiai szakértő bizottságra, ahol az esetek túlnyomó többségénél arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha a gyerek még az óvodában marad. A szakszolgálathoz irányított óvodások közül a vizsgálat során csak 409-et nyilvánítottak iskolaérettnek. Nekik szeptemberben el kellett kezdeniük az elsőt. (Ez egyébként nagyjából megegyezik az előző évek statisztikáival.)

Iskola az óvodában?

Feltehetően az évismétlők magas aránya miatt az idei tanévben két fontos változást is bevezettek. Az egyik, hogy az iskolába készülő nagycsoportosoknak kötelezően naponta összesen 45 perces foglalkozásokon kell részt venniük. A helyzetet nehezíti, hogy ezeket a foglalkozásokat ha van rá lehetőség, külön térben kellene tartani. Ezek a feltételek azonban nem mindenhol adottak, és egy homogén csoportban még csak-csak működnek, de egy vegyes csoport működését már megnehezíthetik.

Felmérik az elsősöket

Másrészt pedig a 2025/2026-os tanév rendje szerint az iskoláknak október 10-ig fel kell mérniük, hogy az 1–2. évfolyamos tanulók közül kik szorulnak kiemelt fejlesztésre az alapkészségek terén – az óvodai jelzések vagy a tanévkezdés óta szerzett tapasztalatok alapján.

Decemberig pedig a pedagógusoknak le kell adniuk a névsort ezekről a diákokról. Ezt követően a tanító javasolhatja a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását a tanulók fejlesztési tervének kidolgozásához.