szerző:
MTI

Az akadémiai kutatóhálózat "finomhangolásáról", az egyetemekkel és az iparral való szorosabb kapcsolatok kiépítéséről...

©

Az akadémiai kutatóhálózat "finomhangolásáról", az egyetemekkel és az iparral való szorosabb kapcsolatok kiépítéséről beszélt a jövő évi feladatokat ismertetve az MTI-nek Pálinkás József, aki szerint 2012 a gyökeres átalakulások éve lesz.

"Az intézményhálózat jogilag átalakul január elsejével, a tényleges átalakulás azonban igénybe veszi a következő évet" - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Változatlan formában működik öt kutatóintézet és a Szegedi Biológiai Központ, a többiből kilenc kutatóközpont alakul. Így 40 kutatóintézet és kutatóközpont helyett 15 jön létre. 

"A nagy átalakulás finomhangolása, érdemi megvalósítása következik" - magyarázta Pálinkás József, aki a célok között mindenekelőtt az új kutatóközpontokon belüli feladatok felülvizsgálatát nevezte meg. "Az intézmények vitték a feladataikat is. Most át kell tekintenünk, hogy egyrészt minden feladatra szükség van-e, másrészt, szükséges-e bővíteni azok körét.

Már az intézmények átalakulásakor is látszott, hogy mindkét esetre lesz példa: lesznek olyan intézmények, ahol bizonyos feladatok megszűnnek, mivel egy másik kutatóintézetben sokkal eredményesebben művelhető a tudomány adott területe. Ily módon valósul meg az érdemi integráció, ami különböző intézményekben különbözőképpen zajlik" - fogalmazott az MTA elnöke. A jövő év fontos feladata lesz a kilenc új kutatóközpont főigazgatóinak kiválasztása. 

"A létrejövő kutatóközpontok mérete és az MTA forrásainak növekedése lehetővé teszi, hogy megfelelő pályázókat találjunk, akár külföldről is választhatunk főigazgatót. A pályázatok elbírálására nemzetközi szaktekintélyekből álló grémiumot kérek fel" - mondta. Pálinkás József a feladatok közé sorolta a fejlesztések jobb összehangolását az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek között.

"A pályázatoktól függ, hogy melyik egyetemen, kutatóintézetben milyen fejlesztés valósul meg. Ez teljesen koordinálatlan és adott esetben pénzt pocsékolunk el párhuzamos kutatói kapacitások kiépítésére. Ha komoly fejlesztésekben gondolkodunk, ezeket össze kell hangolni" - hangsúlyozta Pálinkás József.

©

A koordinálás a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács feladata. Ezért januárban az MTA elnöke összehangolási tervet terjeszt a tanács elé azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a hazai kutatás-fejlesztések területén lévő párhuzamosságokra. A fejlesztések összehangolása mellett szorosabb kutatási kapcsolatokat is ki kell alakítani az egyetemek és az akadémiai intézetek között. Példaként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi  Egyetemet említette, ahol jelentős gyógyszeripari kutatások folynak.

"A Természettudományi Kutatóközpont olyan műszerekkel rendelkezik, amelyek közös használata, összehangolt fejlesztése lehetővé tenné, hogy hatékonyabban hasznosítsuk a kutatás-fejlesztésre fordítható pénzeket. Terveim között szerepel az akadémiai intézetek és ipari cégek közötti kapcsolatok kialakítása is.

Az MTA megkeresi azokat a kis és közepes vállalatokat, ahol olyan kutatás-fejlesztési programok vannak, amelyekbe bekapcsolódhatnak az intézeteink" - ismertette Pálinkás József, hozzátéve: az együttműködés kölcsönös előnyökkel kecsegtet. Az ipar észreveheti, hogy Magyarországon is van lehetőség új gyártmányok kifejlesztésére, a kutatók pedig megismerhetik, milyen vállalati környezetben dolgozni, piacot szerezni, terméket előállítani és eladni.

Több pénzből gazdálkodhat az akadémia

A jövő évi tervekről beszélve Pálinkás József kitért arra, hogy jelentősen bővültek az MTA forrásai, amelynek költségvetési főösszege 7,7 milliárd forinttal növekedett 2011-hez képest. További 1,4 milliárd forintot kapott az MTA, amelyhez átkerült az elektronikus információs szolgáltatás, azaz a számítógépes tudományos adatbázisok elérhetőségének finanszírozása a hazai kutatóintézetek és egyetemek számára.

"Ily módon jövőre az Akadémia költségvetése 9,1 milliárd forinttal növekszik. A többlet hatékony felhasználása óriási feladat és óriási felelősség" - mutatott rá Pálinkás József, aki három területet emelt ki. Műszerbeszerzésekre 2 milliárdot szánnak - az összeget a legeredményesebb területeken világszínvonalú műszerek vásárlására fordítják. "Ilyen mértékű műszerfejlesztés nem volt 2000 óta az MTA intézeteiben, azt is meg kell mutatnunk, hogy ezt a fejlesztést a lehető leghatékonyabban valósítjuk meg" - emelte ki.