Maróth Miklós a saját tudományterületén végzett évtizedes munkáját folytatja és egy új tudományfejlesztési programon is szeretne dolgozni.
Tízből hat tizenéves érzett már aggodalmat, szorongást a klímaváltozás és az azzal járó következmények miatt – ez az érzés pedig mindennapi életükre, mentális állapotukra, sőt még gyermekvállalási terveikre is hatással lehet. A klímaszorongás ellen a legjobb „ellenszer” a cselekvés – nem árt, ha már a középiskolások aktívan foglalkoznak azzal, hogyan tehermentesíthetik a környezetüket. Ehhez ad jó lehetőséget a Középiskolai MTA Alumni Program tanulmányi versenye.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ismét állásfoglalást adott ki a közoktatás helyzetével és a kirúgott tanárokkal kapcsolatban.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint már az MTA és a Mathias Corvinus Collegium is dolgozhat az új nemzeti alaptanterv és a közoktatás átalakításán.
A Magyar Tudományos Akadémia is kiáll a tanárok mellett, szerintük a problémák egy része orvosolható a közoktatás költségvetésének jelentős bővítésével, mindenekelőtt a tanári bérek azonnali megemelésével.
Azt javasolják, hogy halasszák el a törvényjavaslatok tárgyalását, illetve vonják vissza azokat. Széleskörű, az érintettek bevonásával zajló vitát és az átalakítással kapcsolatos kérdések tisztázását szeretnék.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége szerint az egyetemi átalakítások során több törvényi garanciát kellene biztosítani, és nem szabad, hogy hátrány érje azokat az egyetemeket, ahol nem szavazzák meg a fenntartóváltást.
Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke szerint békés körülmények között is sokkal jobban kellene építeni a tanárok innovációs erejére.
Számos szervezet kinyilvánította már elégedetlenségét az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban, most az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya is csatlakozott.
Több szakmai kritika, tiltakozás, nyílt levelek és feltett kérdések után még mindig érkeznek hivatalos vélemények az új Nemzeti alaptantervről (NAT), most a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is állást foglalt.
Az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok, de a pályakezdők aránya az óvodákat leszámítva nem nőtt az utolsó években.
Gyakrabban fordul elő szorongás, depresszió, alacsony önbecsülés, mentális és fizikai egészségügyi problémák, izoláció azoknál a diákoknál, akiket társaik verbálisan vagy fizikailag bántalmaznak az iskolában.
A Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet is csatlakozik az Akadémiai Dolgozók Fóruma által szervezett keddi tüntetéshez.
Nyílt levélben tiltakoznak a magyar kutatók, oktatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átszervezése ellen.
Már nem tudnak új hallgatókat felvenni a CEU és a Magyar Tudományos Akadémia közös matematikusképzésére.
Legalább egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetését – ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, amely hétfőn hozta nyilvánosságra részletes véleményét a NAT-tervezetről. Azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező”, ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó.
Néhány akadémikus tervezetet akar benyújtani a Magyar Tudományos Akadémia december 6-i rendkívüli közgyűlésére. Azt javasolják, hogy kezdeményezzék az MTA szerves beépülését a magyar felsőoktatás rendszerébe – derül ki a 168 Óra birtokába került tervezetből.
A kormányzat azért cincálhatná szét az MTA-t, és vonhatná az egyetemek alá egyes kutatóintézeteit, hogy előrébb kerüljenek a hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban - írja az e heti HVG.
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint az ének-zene és vizuális kultúra nem elég a „mindennapos művészeti nevelés” feladatainak teljesítéséhez.
Az MTA vezetését hideg zuhanyként érte a hír.
