A Magyar Tudományos Akadémia szerint a felsőoktatás világszerte zajló átalakulása nem járt együtt itthon az egyetemi intézmények párhuzamos fejlesztésével, nem álltak rendelkezésre komplex fejlesztési programok és források sem, az elmaradások pótlása, pedig mind sürgetőbb. Ezért nyilvános párbeszédet kezdeményeznek a témában, ugyanis szerintük fontos, hogy a döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket is. Úgy gondolják, ahhoz, hogy a felsőoktatás és a kutatás továbbra is betöltse feladatát, át kell nézni a jelenlegi működés előnyeit és hátrányait, és ezek alapján kell a változásokról dönteni.

Olyan egyetemi szabályozásra és működési modellekre van szükség, amelyek együttesen juttatják érvényre az oktatás és kutatás szabadságát, az intézményi autonómiát, az elszámoltathatóságot, az egyenlő hozzáférést és a társadalmi felelősséget. 

- emelik ki, hozzátéve: "az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak".

Álláspontjuk szerint törvényi szinten kellene garantálni, hogy a fenntartó (állam vagy alapítványi kuratórium) hatásköre nem terjedhet ki oktatási és kutatási döntések befolyásolására, szakok, karok létesítésére, megszüntetésére, az egyetemi vezetők, professzorok kinevezésére, habilitációs eljárásokra. Emellett az egyetemek használatában álló ingatlan, ingó vagyon, valamint a vagyongazdálkodásból származó jövedelem csak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak ellátását szolgálhatja, amihez meg kell teremteni a hatékonyság és a külső ellenőrzés garanciáit. Továbbá az alapítványi kuratóriumok esetén biztosítani kell a szakpolitika, a gazdaság, az oktatás és a kutatás arányos képviseletét és a tagok leválthatóságát is - olvasható a közleményükben.

Kiemelik: nem érheti hátrány azokat a magas színvonalon működő egyetemeket, amelyek tartózkodnak az átalakulástól. Illetve az átalakítás eredményét három év után értékelni kell a hatóságok, az érintett egyetemek, az Akadémia és független külföldi szakértők bevonásával, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosságra kell hozni.