Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Maróth Miklós a saját tudományterületén végzett évtizedes munkáját folytatja és egy új tudományfejlesztési programon is szeretne dolgozni.
Április 15-ei hatállyal lemondott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöki tisztségéről Maróth Miklós – közölte az ELKH Kommunikációs Osztálya az MTI-vel pénteken. Maróth létrehozása – azaz a kutatóhálózat Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alóli kiszervezése – óta vezette az ELKH-t, 2019. augusztus 1-jétől öt évre nevezték ki az élére.
Közleményük szerint Maróth Miklós saját tudományterületén végzett sok évtizedes sikeres munkáját tovább folytatja, emellett egy új, a magyar tudomány fejlesztésére irányuló jelentős program megvalósításán szeretne dolgozni.
Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, a nyelvtudományok doktora, korábban az MTA alelnöke is volt. Emellett Orbán Viktor egyik tanácsadója is, 2022 közepe óta tudománypolitikáról ad tanácsokat a kormányfőnek.
Tudományos pályája 1967-ben indult az MTA Könyvtárában, majd 1970-től több mint negyven éven át az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjában dolgozott. Oktatói tevékenységét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte 1975-ben, ahol 1989-től címzetes egyetemi tanárként oktatott. 1992-től 1999-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának alapító dékánjaként, ezt követően 2013-ig egyetemi tanárként, a klasszika-filológia és az arabisztika professzoraként vett részt az oktatómunkában. 2002-től az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója.
Maróth Miklós tudományos és társadalmi munkáját számos díjjal ismerték el, egyebek mellett megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést, az Ókortudományi Társaság Marót Károly-díját, a Széchenyi-díjat, a Prima Primissima Díjat és a Corvin-lánc elismerést is. Több tudományos szervezetben töltött be vezető tisztséget, és jelenleg is több társaság tagja. 2007-2010 között az Union Académique Internationale elnöke volt, majd 2010-től napjainkig a szervezet tiszteletbeli elnöke. 2008-2014 között az MTA alelnöke volt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.