Ezek voltak a középszintű történelemérettségi esszétémái az elmúlt négy évben
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint tavaly összesen 71 961 diák érettségizett rendesen vagy előrehozottan középszinten történelemből, és bár a többség sikeresen vette az akadályt, 586-an megbuktak. Ebben az adatban nincsenek benne azok, akik ismétlő, javító vagy pótló vizsgát tettek.
A vizsgázók eredményei így oszlottak meg:
A 586 bukásból 178 esetben a diákok meg sem jelentek a vizsgán, ami automatikusan elégtelen eredményt jelent.
A részletes adatokból az is kiderül, hogy nem minden bukás mögött áll gyenge írásbeli teljesítmény. Azok közül, akik megbuktak, de megjelentek a vizsgán 84 diák nulla pontot szerzett a szóbelin. Az írásbelin a legalacsonyabb pontszám 12 volt, ami az előző évekhez hasonló. Hárman 60 pont felett teljesítettek az írásbelin, mégis megbuktak: közülük ketten 3-5 pontot kaptak szóbelin, egyikük pedig nulla pontot szerzett.
Ahhoz, hogy valaki legalább elégséges (2-es) jegyet kapjon, mind az írásbelin, mind a szóbelin el kell érni legalább 12-12 százalékot. Ez azt jelenti, hogy hiába erős az egyik vizsgarész, a másik gyenge teljesítménye önmagában bukáshoz vezethet.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.