Ennyien buktak meg 2025-ben a történelemérettségin

Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.

Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint tavaly összesen 71 961 diák érettségizett rendesen vagy előrehozottan középszinten történelemből, és bár a többség sikeresen vette az akadályt, 586-an megbuktak. Ebben az adatban nincsenek benne azok, akik ismétlő, javító vagy pótló vizsgát tettek.

A vizsgázók eredményei így oszlottak meg:

  • 5-ös (jeles): 14 148 fő
  • 4-es (jó): 25 005 fő
  • 3-as (közepes): 22 336 fő
  • 2-es (elégséges): 9 459 fő
  • 1-es (bukás): 586 fő

A 586 bukásból 178 esetben a diákok meg sem jelentek a vizsgán, ami automatikusan elégtelen eredményt jelent.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy nem minden bukás mögött áll gyenge írásbeli teljesítmény. Azok közül, akik megbuktak, de megjelentek a vizsgán 84 diák nulla pontot szerzett a szóbelin. Az írásbelin a legalacsonyabb pontszám 12 volt, ami az előző évekhez hasonló. Hárman 60 pont felett teljesítettek az írásbelin, mégis megbuktak: közülük ketten 3-5 pontot kaptak szóbelin, egyikük pedig nulla pontot szerzett.

Ahhoz, hogy valaki legalább elégséges (2-es) jegyet kapjon, mind az írásbelin, mind a szóbelin el kell érni legalább 12-12 százalékot. Ez azt jelenti, hogy hiába erős az egyik vizsgarész, a másik gyenge teljesítménye önmagában bukáshoz vezethet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István