Ezek voltak a középszintű történelemérettségi esszétémái az elmúlt négy évben
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint tavaly összesen 71 961 diák érettségizett rendesen vagy előrehozottan középszinten történelemből, és bár a többség sikeresen vette az akadályt, 586-an megbuktak. Ebben az adatban nincsenek benne azok, akik ismétlő, javító vagy pótló vizsgát tettek.
A vizsgázók eredményei így oszlottak meg:
A 586 bukásból 178 esetben a diákok meg sem jelentek a vizsgán, ami automatikusan elégtelen eredményt jelent.
A részletes adatokból az is kiderül, hogy nem minden bukás mögött áll gyenge írásbeli teljesítmény. Azok közül, akik megbuktak, de megjelentek a vizsgán 84 diák nulla pontot szerzett a szóbelin. Az írásbelin a legalacsonyabb pontszám 12 volt, ami az előző évekhez hasonló. Hárman 60 pont felett teljesítettek az írásbelin, mégis megbuktak: közülük ketten 3-5 pontot kaptak szóbelin, egyikük pedig nulla pontot szerzett.
Ahhoz, hogy valaki legalább elégséges (2-es) jegyet kapjon, mind az írásbelin, mind a szóbelin el kell érni legalább 12-12 százalékot. Ez azt jelenti, hogy hiába erős az egyik vizsgarész, a másik gyenge teljesítménye önmagában bukáshoz vezethet.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.