Ennyien buktak meg 2025-ben a történelemérettségin

Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.

Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint tavaly összesen 71 961 diák érettségizett rendesen vagy előrehozottan középszinten történelemből, és bár a többség sikeresen vette az akadályt, 586-an megbuktak. Ebben az adatban nincsenek benne azok, akik ismétlő, javító vagy pótló vizsgát tettek.

A vizsgázók eredményei így oszlottak meg:

  • 5-ös (jeles): 14 148 fő
  • 4-es (jó): 25 005 fő
  • 3-as (közepes): 22 336 fő
  • 2-es (elégséges): 9 459 fő
  • 1-es (bukás): 586 fő

A 586 bukásból 178 esetben a diákok meg sem jelentek a vizsgán, ami automatikusan elégtelen eredményt jelent.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy nem minden bukás mögött áll gyenge írásbeli teljesítmény. Azok közül, akik megbuktak, de megjelentek a vizsgán 84 diák nulla pontot szerzett a szóbelin. Az írásbelin a legalacsonyabb pontszám 12 volt, ami az előző évekhez hasonló. Hárman 60 pont felett teljesítettek az írásbelin, mégis megbuktak: közülük ketten 3-5 pontot kaptak szóbelin, egyikük pedig nulla pontot szerzett.

Ahhoz, hogy valaki legalább elégséges (2-es) jegyet kapjon, mind az írásbelin, mind a szóbelin el kell érni legalább 12-12 százalékot. Ez azt jelenti, hogy hiába erős az egyik vizsgarész, a másik gyenge teljesítménye önmagában bukáshoz vezethet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.