Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Összehasonlítottuk a 2025-ös és a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetett képzések számát. Ez azért különösen fontos, mert tavaly kiugróan magas volt azoknak a szakoknak az aránya, amelyekre senki sem jelentkezett első helyen, sőt több ezer olyan képzés is volt, amelyre egyetlen jelentkezés sem érkezett.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy az egyetemek idén valószínűleg tudatosan alakították át a kínálatukat, és racionalizálták a meghirdetett szakokat, kiszűrve a tartósan érdeklődés nélkül maradó képzéseket.
Tavaly még 11 735 képzést hirdettek meg, idén viszont már csak 8814 közül választhattak a jelentkezők. Ez több mint 2900 képzéssel kevesebb, ami komoly változást jelez a rendszerben.
2025-ben összesen 5561 olyan képzés volt, amelyre egyetlen jelentkező sem jelentkezett első helyen, ezek közül pedig 3299 olyan szak volt, amelyre egyáltalán nem érkezett jelentkezés. Ez azt jelenti, hogy a meghirdetett képzések nagyjából 28 százaléka nem volt igazán vonzó a felvételizők számára.
Az idei adatok alapján látványos a változás:
Ez azt mutatja, hogy a képzési kínálat közelebb került a jelentkezők valós érdeklődéséhez, és kevesebb kihasználatlan szak maradt.
Mindez azért is érdekes, mert közben a jelentkezők száma nemhogy csökkent volna, hanem rekordot döntött: a 2026-os felvételin több mint 140 ezren adták be jelentkezésüket, ami az elmúlt évek legmagasabb adata.
A számok alapján úgy tűnik, hogy az egyetemek próbálnak alkalmazkodni a jelentkezési trendekhez. Azok a képzések, amelyek évek óta nem vonzottak hallgatókat, fokozatosan eltűnhettek a kínálatból.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
