Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Összehasonlítottuk a 2025-ös és a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetett képzések számát. Ez azért különösen fontos, mert tavaly kiugróan magas volt azoknak a szakoknak az aránya, amelyekre senki sem jelentkezett első helyen, sőt több ezer olyan képzés is volt, amelyre egyetlen jelentkezés sem érkezett.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy az egyetemek idén valószínűleg tudatosan alakították át a kínálatukat, és racionalizálták a meghirdetett szakokat, kiszűrve a tartósan érdeklődés nélkül maradó képzéseket.
Tavaly még 11 735 képzést hirdettek meg, idén viszont már csak 8814 közül választhattak a jelentkezők. Ez több mint 2900 képzéssel kevesebb, ami komoly változást jelez a rendszerben.
2025-ben összesen 5561 olyan képzés volt, amelyre egyetlen jelentkező sem jelentkezett első helyen, ezek közül pedig 3299 olyan szak volt, amelyre egyáltalán nem érkezett jelentkezés. Ez azt jelenti, hogy a meghirdetett képzések nagyjából 28 százaléka nem volt igazán vonzó a felvételizők számára.
Az idei adatok alapján látványos a változás:
Ez azt mutatja, hogy a képzési kínálat közelebb került a jelentkezők valós érdeklődéséhez, és kevesebb kihasználatlan szak maradt.
Mindez azért is érdekes, mert közben a jelentkezők száma nemhogy csökkent volna, hanem rekordot döntött: a 2026-os felvételin több mint 140 ezren adták be jelentkezésüket, ami az elmúlt évek legmagasabb adata.
A számok alapján úgy tűnik, hogy az egyetemek próbálnak alkalmazkodni a jelentkezési trendekhez. Azok a képzések, amelyek évek óta nem vonzottak hallgatókat, fokozatosan eltűnhettek a kínálatból.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
