Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Összehasonlítottuk a 2025-ös és a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetett képzések számát. Ez azért különösen fontos, mert tavaly kiugróan magas volt azoknak a szakoknak az aránya, amelyekre senki sem jelentkezett első helyen, sőt több ezer olyan képzés is volt, amelyre egyetlen jelentkezés sem érkezett.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy az egyetemek idén valószínűleg tudatosan alakították át a kínálatukat, és racionalizálták a meghirdetett szakokat, kiszűrve a tartósan érdeklődés nélkül maradó képzéseket.
Tavaly még 11 735 képzést hirdettek meg, idén viszont már csak 8814 közül választhattak a jelentkezők. Ez több mint 2900 képzéssel kevesebb, ami komoly változást jelez a rendszerben.
2025-ben összesen 5561 olyan képzés volt, amelyre egyetlen jelentkező sem jelentkezett első helyen, ezek közül pedig 3299 olyan szak volt, amelyre egyáltalán nem érkezett jelentkezés. Ez azt jelenti, hogy a meghirdetett képzések nagyjából 28 százaléka nem volt igazán vonzó a felvételizők számára.
Az idei adatok alapján látványos a változás:
Ez azt mutatja, hogy a képzési kínálat közelebb került a jelentkezők valós érdeklődéséhez, és kevesebb kihasználatlan szak maradt.
Mindez azért is érdekes, mert közben a jelentkezők száma nemhogy csökkent volna, hanem rekordot döntött: a 2026-os felvételin több mint 140 ezren adták be jelentkezésüket, ami az elmúlt évek legmagasabb adata.
A számok alapján úgy tűnik, hogy az egyetemek próbálnak alkalmazkodni a jelentkezési trendekhez. Azok a képzések, amelyek évek óta nem vonzottak hallgatókat, fokozatosan eltűnhettek a kínálatból.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
