Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Összehasonlítottuk a 2025-ös és a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetett képzések számát. Ez azért különösen fontos, mert tavaly kiugróan magas volt azoknak a szakoknak az aránya, amelyekre senki sem jelentkezett első helyen, sőt több ezer olyan képzés is volt, amelyre egyetlen jelentkezés sem érkezett.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy az egyetemek idén valószínűleg tudatosan alakították át a kínálatukat, és racionalizálták a meghirdetett szakokat, kiszűrve a tartósan érdeklődés nélkül maradó képzéseket.
Tavaly még 11 735 képzést hirdettek meg, idén viszont már csak 8814 közül választhattak a jelentkezők. Ez több mint 2900 képzéssel kevesebb, ami komoly változást jelez a rendszerben.
2025-ben összesen 5561 olyan képzés volt, amelyre egyetlen jelentkező sem jelentkezett első helyen, ezek közül pedig 3299 olyan szak volt, amelyre egyáltalán nem érkezett jelentkezés. Ez azt jelenti, hogy a meghirdetett képzések nagyjából 28 százaléka nem volt igazán vonzó a felvételizők számára.
Az idei adatok alapján látványos a változás:
Ez azt mutatja, hogy a képzési kínálat közelebb került a jelentkezők valós érdeklődéséhez, és kevesebb kihasználatlan szak maradt.
Mindez azért is érdekes, mert közben a jelentkezők száma nemhogy csökkent volna, hanem rekordot döntött: a 2026-os felvételin több mint 140 ezren adták be jelentkezésüket, ami az elmúlt évek legmagasabb adata.
A számok alapján úgy tűnik, hogy az egyetemek próbálnak alkalmazkodni a jelentkezési trendekhez. Azok a képzések, amelyek évek óta nem vonzottak hallgatókat, fokozatosan eltűnhettek a kínálatból.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
