Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Összehasonlítottuk a 2025-ös és a 2026-os felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetett képzések számát. Ez azért különösen fontos, mert tavaly kiugróan magas volt azoknak a szakoknak az aránya, amelyekre senki sem jelentkezett első helyen, sőt több ezer olyan képzés is volt, amelyre egyetlen jelentkezés sem érkezett.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy az egyetemek idén valószínűleg tudatosan alakították át a kínálatukat, és racionalizálták a meghirdetett szakokat, kiszűrve a tartósan érdeklődés nélkül maradó képzéseket.
Tavaly még 11 735 képzést hirdettek meg, idén viszont már csak 8814 közül választhattak a jelentkezők. Ez több mint 2900 képzéssel kevesebb, ami komoly változást jelez a rendszerben.
2025-ben összesen 5561 olyan képzés volt, amelyre egyetlen jelentkező sem jelentkezett első helyen, ezek közül pedig 3299 olyan szak volt, amelyre egyáltalán nem érkezett jelentkezés. Ez azt jelenti, hogy a meghirdetett képzések nagyjából 28 százaléka nem volt igazán vonzó a felvételizők számára.
Az idei adatok alapján látványos a változás:
Ez azt mutatja, hogy a képzési kínálat közelebb került a jelentkezők valós érdeklődéséhez, és kevesebb kihasználatlan szak maradt.
Mindez azért is érdekes, mert közben a jelentkezők száma nemhogy csökkent volna, hanem rekordot döntött: a 2026-os felvételin több mint 140 ezren adták be jelentkezésüket, ami az elmúlt évek legmagasabb adata.
A számok alapján úgy tűnik, hogy az egyetemek próbálnak alkalmazkodni a jelentkezési trendekhez. Azok a képzések, amelyek évek óta nem vonzottak hallgatókat, fokozatosan eltűnhettek a kínálatból.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
