Legalább egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetését – ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, amely hétfőn hozta nyilvánosságra részletes véleményét a NAT-tervezetről. Azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező”, ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó.
„Szándékaiban a NAT korszerű, gyermekközpontú, a 21. század várható kihívásaira felkészítő folyamatokról szól, de olyan ideális iskolai (személyi, tárgyi, technikai) körülményeket feltételez, és sokszor olyan diákmotivációt és képességeket, amelyek még messze nem biztosítottak a közoktatásban. A túl gyors bevezetés ellentétes hatást váltana ki. Javasoljuk a bevezetés legalább egy évvel, legkorábban 2020-ra való elhalasztását” – olvasható az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának véleményében, amely nem fest sötét képet az új alaptanterv tervezetéről, az összeállítók azonban több problémás pontra kitérnek.
„Minden napra jusson egy természettudományos óra”
Kiemelik például, hogy pszichológus szakértőik szerint az új NAT-tervezetben szereplő ajánlott óraszámok nagyon magasak, főleg a felső tagozatban és a középiskolákban. „Harmincnégy óra mind a magasra törő, mind a nehézségekkel küzdő diákok számára már életkorlátozó tényező” – írják, hozzátéve: a szabad órák arányát kellene növelni, azt ugyanis a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű diákok oktatására és a tehetséggondozásra lehetne fordítani.
Igaz, az MTA arra is felhívja a figyelmet, hogy a természettudományok háttérbe szorulása aggasztó. „Az alsó évfolyamok a természettudományos nevelés szempontjából teljesen kihasználatlanok. A 11–12. osztályban nincsenek természettudományos órák, ami azt sugallja, hogy a természettudományos tárgyak nem fontosak, és a szakirányú felsőfokú tanulás esélyét, továbbá az MTMI (matematikai, természettudományos, műszaki, informatikai) érdeklődést is rontja” – olvasható az elemzésben, amelyben arra is kitérnek, szakmai vitára és konszenzuskeresésre lenne szükség, „kiindulva talán abból a jelszóból, hogy „minden napra jusson egy természettudományos óra”.
Kiemelik: a többség támogatja a 7-8. osztályban az integrált természettudományi oktatást, „ugyanakkor a kémikusok szerint a kémia, fizika és biológia külön-külön diszciplináris tanulása után tanuljanak a diákok arról, hogy ezek együttesen hogyan határozzák meg az élettelen és élővilágot”. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az új NAT tervezetében megtalálható az 1-8. évfolyam kötelező tantárgyainak listája is, abban azonban – önálló tárgyként – sem a biológia, sem a kémia, sem a fizika nem szerepel, ehelyett a „természettudomány” nevű tantárgyat tanulnák a diákok. Már ha az iskolák így döntenek: a tervezet egyik eldugott lábjegyzetéből ugyanis kiderül, a készítők az intézményekre bíznák, hogy a 7-8. évfolyamon diszciplináris bontásban vagy egy integrált természettudományos tantárgy moduljaiként oktatnák a biológiát, a fizikát és a kémiát.
Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?
Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
Matematika, angol, etika
Az MTA anyaga több tantárgy helyzetére is kitér. A NAT-tervezet matematikáról szóló részéről például azt írják, „mostani formájában minimumanyag, túlzottan csökkent az ismeretanyag, kimarad sok minden például a trigonometriából és a függvénytanból”. Úgy látják, több különböző kerettantervre - például minimumtanterv, középszintű érettségire felkészítő, emelt szintű felkészítő, matematika tagozat tanterve - van szükség, és meg kell őrizni a sikeres speciális képzéseket.
Az etika- és erkölcstanoktatásról úgy vélik, helyette megfontolandó lenne az „emberismeret/etika tanulási terület” bevezetése, amelyben „a filozófia, a pszichológia, a szociológia emberről szóló leíró anyaga lehetne a normatív etika elrugaszkodási pontja. Másik lehetőségként a 11. és 12. évfolyamon a diákoknak kötelező lenne filozófia, pszichológia vagy etika tantárgyat választaniuk”.
Valami nagyon nincs rendben az iskolai nyelvórákon, itt vannak az országos felmérés eredményei
Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók - több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2.
A nyelvoktatásról azt írják, „ki kell mondani, hogy az angol legyen az első idegen nyelv, ugyanakkor azt is, hogy legyen második idegen nyelv is, amelynek esetében a szabad nyelvválasztás érvényesül”, nagyobb szerepet kell kapniuk a korszerű, készségfejlesztő módszereknek, a tanórán kívüli foglalkozásoknak és annak is, hogy az angol nyelv használatát más tantárgyakban is.
Az új NAT tervezetéről szóló részletes véleményt itt találjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
