„Szándékaiban a NAT korszerű, gyermekközpontú, a 21. század várható kihívásaira felkészítő folyamatokról szól, de olyan ideális iskolai (személyi, tárgyi, technikai) körülményeket feltételez, és sokszor olyan diákmotivációt és képességeket, amelyek még messze nem biztosítottak a közoktatásban. A túl gyors bevezetés ellentétes hatást váltana ki. Javasoljuk a bevezetés legalább egy évvel, legkorábban 2020-ra való elhalasztását” – olvasható az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának véleményében, amely nem fest sötét képet az új alaptanterv tervezetéről, az összeállítók azonban több problémás pontra kitérnek. 

„Minden napra jusson egy természettudományos óra”

Kiemelik például, hogy pszichológus szakértőik szerint az új NAT-tervezetben szereplő ajánlott óraszámok nagyon magasak, főleg a felső tagozatban és a középiskolákban. „Harmincnégy óra mind a magasra törő, mind a nehézségekkel küzdő diákok számára már életkorlátozó tényező” – írják, hozzátéve: a szabad órák arányát kellene növelni, azt ugyanis a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű diákok oktatására és a tehetséggondozásra lehetne fordítani.

Igaz, az MTA arra is felhívja a figyelmet, hogy a természettudományok háttérbe szorulása aggasztó. „Az alsó évfolyamok a természettudományos nevelés szempontjából teljesen kihasználatlanok. A 11–12. osztályban nincsenek természettudományos órák, ami azt sugallja, hogy a természettudományos tárgyak nem fontosak, és a szakirányú felsőfokú tanulás esélyét, továbbá az MTMI (matematikai, természettudományos, műszaki, informatikai) érdeklődést is rontja” – olvasható az elemzésben, amelyben arra is kitérnek, szakmai vitára és konszenzuskeresésre lenne szükség, „kiindulva talán abból a jelszóból, hogy „minden napra jusson egy természettudományos óra”.

Kiemelik: a többség támogatja a 7-8. osztályban az integrált természettudományi oktatást, „ugyanakkor a kémikusok szerint a kémia, fizika és biológia külön-külön diszciplináris tanulása után tanuljanak a diákok arról, hogy ezek együttesen hogyan határozzák meg az élettelen és élővilágot”. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az új NAT tervezetében megtalálható az 1-8. évfolyam kötelező tantárgyainak listája is, abban azonban – önálló tárgyként – sem a biológia, sem a kémia, sem a fizika nem szerepel, ehelyett a „természettudomány” nevű tantárgyat tanulnák a diákok. Már ha az iskolák így döntenek: a tervezet egyik eldugott lábjegyzetéből ugyanis kiderül, a készítők az intézményekre bíznák, hogy a 7-8. évfolyamon diszciplináris bontásban vagy egy integrált természettudományos tantárgy moduljaiként oktatnák a biológiát, a fizikát és a kémiát.

Matematika, angol, etika

Az MTA anyaga több tantárgy helyzetére is kitér. A NAT-tervezet matematikáról szóló részéről például azt írják, „mostani formájában minimumanyag, túlzottan csökkent az ismeretanyag, kimarad sok minden például a trigonometriából és a függvénytanból”. Úgy látják, több különböző kerettantervre - például minimumtanterv, középszintű érettségire felkészítő, emelt szintű felkészítő, matematika tagozat tanterve - van szükség, és meg kell őrizni a sikeres speciális képzéseket.

Az etika- és erkölcstanoktatásról úgy vélik, helyette megfontolandó lenne az „emberismeret/etika tanulási terület” bevezetése, amelyben „a filozófia, a pszichológia, a szociológia emberről szóló leíró anyaga lehetne a normatív etika elrugaszkodási pontja. Másik lehetőségként a 11. és 12. évfolyamon a diákoknak kötelező lenne filozófia, pszichológia vagy etika tantárgyat választaniuk”.

A nyelvoktatásról azt írják, „ki kell mondani, hogy az angol legyen az első idegen nyelv, ugyanakkor azt is, hogy legyen második idegen nyelv is, amelynek esetében a szabad nyelvválasztás érvényesül”, nagyobb szerepet kell kapniuk a korszerű, készségfejlesztő módszereknek, a tanórán kívüli foglalkozásoknak és annak is, hogy az angol nyelv használatát más tantárgyakban is.

Az új NAT tervezetéről szóló részletes véleményt itt találjátok.