Bár bizonyos változtatásokat sikerült elérnie az igazgatóknak, a kutatók továbbra is aggódnak a modellváltás miatt.
A kutatók, akadémiai dolgozók tartanak attól, hogy a "modellváltással" elesnek az uniós támogatásoktól.
Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg álhír és információ között? Mit tekinthetünk hiteles forrásnak? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre ismerhetik meg a választ a diákok az MTA videósorozatából.
Eddig csak töredékei voltak ismertek.
155 tehetséges kutató nyerheti el.
Minden olyan lépést üdvözöl a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), ami próbálja enyhíteni az abból fakadó károkat, amelyet a hazai modellváltó egyetemek kizárása okoz a Horizont kutatási programból. Azonban mielőbb el kell hárítani az összes politikai akadályt, hogy a magyar kutatóhelyek újból teljes-és egyenjogú kutatóhelyei legyenek az európai kutatási térségnek.
Néhány százan kunoknak, hunoknak és jászoknak vallották magukat.
A tantárgy eddig is csak választható volt és érettségizni is csak engedéllyel lehetett belőle, 2024-től azonban már erre sem lesz lehetőség.
Kiveszik az elnevezésből Eötvös Lorándot. Arról a kutatóhálózatról van szó, amit bár az akadémia megpróbált visszaszerezni, de az újraválasztott elnökük már lemondott erről.
Ráadásul minderről a kormányközeli sajtónak beszélt Freund Tamás.
Maróth Miklós a saját tudományterületén végzett évtizedes munkáját folytatja és egy új tudományfejlesztési programon is szeretne dolgozni.
Tízből hat tizenéves érzett már aggodalmat, szorongást a klímaváltozás és az azzal járó következmények miatt – ez az érzés pedig mindennapi életükre, mentális állapotukra, sőt még gyermekvállalási terveikre is hatással lehet. A klímaszorongás ellen a legjobb „ellenszer” a cselekvés – nem árt, ha már a középiskolások aktívan foglalkoznak azzal, hogyan tehermentesíthetik a környezetüket. Ehhez ad jó lehetőséget a Középiskolai MTA Alumni Program tanulmányi versenye.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ismét állásfoglalást adott ki a közoktatás helyzetével és a kirúgott tanárokkal kapcsolatban.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint már az MTA és a Mathias Corvinus Collegium is dolgozhat az új nemzeti alaptanterv és a közoktatás átalakításán.
A Magyar Tudományos Akadémia is kiáll a tanárok mellett, szerintük a problémák egy része orvosolható a közoktatás költségvetésének jelentős bővítésével, mindenekelőtt a tanári bérek azonnali megemelésével.
Azt javasolják, hogy halasszák el a törvényjavaslatok tárgyalását, illetve vonják vissza azokat. Széleskörű, az érintettek bevonásával zajló vitát és az átalakítással kapcsolatos kérdések tisztázását szeretnék.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége szerint az egyetemi átalakítások során több törvényi garanciát kellene biztosítani, és nem szabad, hogy hátrány érje azokat az egyetemeket, ahol nem szavazzák meg a fenntartóváltást.
Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke szerint békés körülmények között is sokkal jobban kellene építeni a tanárok innovációs erejére.
Számos szervezet kinyilvánította már elégedetlenségét az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban, most az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya is csatlakozott.
Több szakmai kritika, tiltakozás, nyílt levelek és feltett kérdések után még mindig érkeznek hivatalos vélemények az új Nemzeti alaptantervről (NAT), most a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is állást foglalt.
