A közoktatási elnöki bizottságuk vezetője, Csapó Benő professzor állandó meghívást kap a közoktatási államtitkári értekezletekre, bár ennek kapcsán konkrét eredményekről nem tud beszámolni – erről beszélt a kormányközeli Mandinernek adott interjújában Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) újraválasztott elnöke. Aki a közoktatásról úgy fogalmazott: krízishelyzet van, mert a pedagóguspálya elvesztette a presztízsét, anyagi megbecsültségét.

„Egyre kisebb a motiváció, hogy valaki ezt az egyébként szép és fontos hivatást válassza. Különösen a természettudományok területén kritikus a helyzet. A nyugdíjas pedagógusokat hívják vissza, de a végtelenségig őrájuk sem lehet alapozni. Olyan súlyos létszámhiány van, hogy ha még így megy néhány évig, abból katasztrófa lesz. Ezzel nem egy-két évre intézzük el a magyar oktatási rendszert, hanem generációk kerülnek veszélybe”

– jelentette ki a lapnak. Felidézte azt is, hogy gyakran úgy jutnak be a diákok a felsőoktatásba, hogy az első évben a gimnáziumi anyagot kell nekik megtanítani. Az interjúban azt is elmondta, a fiatalok felé való nyitás jegyében meg akarják ismertetni a középiskolásokkal a tudományos gondolkodást, ennek részeként nemrég zárult le az első országos tanulmányi versenyük.

Az egyik problémát abban látja, hogy „a tantárgy-pedagógia, a szakmódszertani kutatások el lettek hanyagolva, majdhogynem kihalt ez a kutatási irány”, pedig ahol odafigyelnek erre, ott jellemzően például a PISA-teszteken is jobban szerepelnek a diákok. Hozzátette: most ezt próbálják megújítani, talpra állítani. Elmondása alapján a még elődje által elindított program annak idején annyira megtetszett neki, hogy megduplázta a költségvetését. Ám szerinte talán még fontosabb, hogy legyen, aki hajlandó és szeretne elmenni tanárnak, ezért a pedagógusbérek legalább „az értelmiségi-átlagfizetés 80 százalékát elérjék”. (Ez az, amit a kormány többször belengetett, de az uniós pénzektől tette függővé, a Belügyminisztérium pedagógusnapi közleménye is ezt ismételte meg.)

Freund Tamás az MTA-tól elvett kutatóhálózatokról azt mondta: „Az új struktúra, úgy néz ki, megszilárdult. Én próbáltam volna a kutatóhálózatot visszaszerezni egészen addig, amíg még képlékeny volt a helyzet, de egyre világosabb, hogy a kormány elhatározása végleges.” Arról is beszélt, a korábban hozzájuk tartozó ingatlanokért az Akadémiát kárpótolni kell, de nem másik ingatlanokkal. Azt is megemlítette, hogy a hasznosuló innovációkban hátrébb kerültünk nemzetközi viszonylatban, pedig „nem a magyar szellemi erőforrás és tehetség apadt el időközben, hanem a vele való gazdálkodásunk elégtelen”. Ezért úgy látja, a kormány hiába őket, azaz a lánc első pontját akarja megreformálni, valójában a továbblépéssel van a baj, mert a kis-és középvállalkozások nem mernek nyitni.