Az MTA elnöksége is az elbocsátott tanárok visszahelyezését kéri

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ismét állásfoglalást adott ki a közoktatás helyzetével és a kirúgott tanárokkal kapcsolatban.

  • Eduline

Az MTA elnöksége a saját megfogalmazásuk szerint: "magyar közoktatás jövőjéért érzett felelősségétől vezérelve" tette mostani nyilatkozatát. Szerintük az egyre feszültebb helyzetben üdvözlendő, hogy "párbeszéd indult" a közoktatás problémáinak megoldásáról a kormány és a tanárok képviselői között, de a párbeszédet ki kell terjeszteni minden érintettre.

Pintér Sándor belügyminiszter korábban azt mondta, a tanárok nem fogalmaznak meg javaslatokat (igaz, hónapok óta megvan a kilencpontos követelésük, mely jóval több egyszerű bérrendezési kérdésnél), az MTA most a miniszter segítségére sietett és gyorsan meg is fogalmaztak pár javastatot.

  • Kérik az elbocsátott tanárok visszahelyezését eredeti munkahelyeikre - ebben a köztársasági elnök közbenjárását szeretnék.
  • Mielőbb biztosítani kell, hogy a pedagógusok fizetése elérje a velük azonos szintű képzettséggel rendelkező szellemi foglalkozásúak fizetésének mindenkori átlagát.
  • A bérezés legyen teljesítményarányos.
  • A pedagógus utánpótlás biztosítására meg kell erősíteni az egyetemeken a tanárképzést.
  • A tanári pálya vonzóvá tételéhez és a közoktatás színvonalának emeléséhez szakmai autonómiát kell biztosítani a pedagógusoknak.

Az akadémia a megoldáshoz felajánlotta tagjai és testületei, különösen a Pedagógiai Tudományos Bizottság és a Közoktatási Elnöki Bizottság tudását és tapasztalatait, hogy segítse egy tudományosan megalapozott, korszerű közoktatás feltételeinek kialakítását.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.