Tízből hat tizenéves érzett már aggodalmat, szorongást a klímaváltozás és az azzal járó következmények miatt – ez az érzés pedig mindennapi életükre, mentális állapotukra, sőt még gyermekvállalási terveikre is hatással lehet. A klímaszorongás ellen a legjobb „ellenszer” a cselekvés – nem árt, ha már a középiskolások aktívan foglalkoznak azzal, hogyan tehermentesíthetik a környezetüket. Ehhez ad jó lehetőséget a Középiskolai MTA Alumni Program tanulmányi versenye.
A cikk elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
Szomorúság, félelem, tehetetlenség, harag, bűntudat - ilyen szavakat említettek azok a 16-25 évesek, akiket a kaliforniai Humboldt State University egyik kutatója arra kért, mondják el, milyen érzéseket vált ki belőlük a klímaváltozás. Sarah Rayn tanulmánya a világ egyik legnevesebb tudományos folyóiratában, a Nature-ben jelent meg: több mint tízezer tizen- és huszonévestől beérkezett válaszok feldolgozása alapján azt írta, a megkérdezettek 65 százaléka kifejezetten aggódik a klímaváltozás miatt, sőt többségüknek a mindennapi életére is negatív hatást gyakorol a környezeti katasztrófáktól és a globális felmelegedéstől való félelem. Kiemelten igaz ez az olyan országokra, ahol egyébként is gyakran pusztítanak erdőtüzek, áradások, hurrikánok vagy szárazság, de az EY GDS Magyarország és a Junior Achievement Magyarország közös innovációs napján megkérdezett magyar középiskolások több mint fele is azt gondolja, hogy élete során szárazsággal és éhínséggel kell majd szembenéznie.
Jogosan: Szabó Amanda Imola meteorológus, éghajlatkutató egy cikkében azt írta: egy 2020-ban született ember várhatóan több mint hatszor annyi hőhullámot, két és félszer több aszályos időszakot és majdnem háromszor annyi folyami árvizet fog átélni élete során, mint aki 1960-ban született.
A kamaszok klímaszorongása ugyanakkor nem csak a jelenükre, de a jövőjükre is komoly hatást gyakorol. Amellett, hogy a környezeti katasztrófák és az azoktól való félelem akár mentális betegségeket is képes kiváltani, az amerikai Stanford Egyetem szintén tízezer fős kutatása szerint a megkérdezettek egynegyede annyira rémisztőnek tartja a jövőt, hogy nem vagy csak félve gondolkodik a későbbi gyermekvállaláson. A legjobb módszer a klímaszorongás enyhítésére egyértelműen a cselekvés. Ez lehet akár egy fa elültetése, kertészkedés, a hulladék szelektív gyűjtése, de a mérsékelt húsfogyasztás és a biogazdálkodások támogatása, a használt ruhák vásárlása és az autóhasználat csökkentése is hozzájárul a fenntarthatósághoz és a környezetszennyezés mérsékléséhez.
Tanulmányi verseny a fenntartható fejlődésről? Még szép!
A fiatalok cselekvőképességét és cselekedni akarását felismerve a Középiskolai MTA Alumni Program kifejezetten a klímaváltozásra és a fenntartható fejlődésre fókuszálva indított tanulmányi versenyt középiskolásoknak.
A programot, melynek lényege, hogy kutatók látogassanak el középiskolákba és tartsanak előadást a munkájukról és kutatásaikról, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hirdette meg 2020 végén. Az elmúlt három évben az MTA köztestületének 1700 tagja és közel 300 iskola jelentkezett. Többek között azért is kedvező részt venni az alumniprogramban, mert az iskolák támogatást kaphatnak a tanítási időn kívüli programok fedezésére és a pedagógusok többletmunkájára, és hamarabb értesülnek az MTA által szervezett tanulmányi versenyekről is. Bővebb információt itt találtok.
|
A 2022 októberétől 2023 márciusáig tartó versenyre olyan magyarországi vagy határon túli iskolák 9-12. osztályos diákjainak jelentkezését várták, akik a lexikális tudásuk és a tájékozottságuk mellett a kreativitásukat is mozgósítanák a klímaváltozás és a fenntarthatóság ügyében. Összesen 686 háromfős csapat és körülbelül 300 felkészítő tanár jelentkezett. Ez részben talán annak is köszönhető, hogy olyan, a klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatban aktív szerepet vállaló influenszerek népszerűsítették a versenyt, mint Döbrösi Laura színésznő és klímaaktivista, valamint az Instagramon több mint kétszázezer követővel rendelkező Pumped Gabo, akik mindketten visszatérő résztvevői a klímatüntetéseknek és fenntarthatósági akcióknak.
A két online fordulóból és élő döntőből álló verseny első fordulójának teljesítésére két hét állt a versenyzők rendelkezésére, többek között olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, hogy mit jelent a közösségi gazdálkodás, vagy hogy milyen légköri alkotóelem felelős az emberi eredetű üvegházhatás erősödéséért. A versenyzők akár többször is visszatérhettek a feladatsorhoz és módosíthatták a válaszaikat a november 9-i leadási határidőig.
Teszt, esszéfeladat és rövidvideók
„Ha kapnátok (bruttó) 20 millió forintot, hogyan költenétek el annak érdekében, hogy a lehető legjobban csökkentsétek az iskolátok karbonlábnyomát?” – erre a kérdésre kellett legfeljebb nyolcezer karakterben válaszolnia annak a 152 csapatnak, amely továbbjutott a tanulmányi verseny második fordulójába.
A komplex esszéfeladat mellett a csapatoknak egy az első fordulóhoz hasonló kvízt kellett kitölteniük, valamint egy legalább 30, legfeljebb 120 másodperces videót vagy animációt készíteniük olyan fogalmakból válogatva, mint a „hőmérsékleti extrémum”, a „passzívház”, az „átbillenési pont” és a „városi hősziget”.
A feladatok megoldására a diákok pontosan egy hónapot kaptak, közülük mindössze tíz csapat jutott tovább a döntőbe, ahol egy többnapos szakmai utazásért küzdhetnek meg egymással a dél-franciaországi ITER kísérleti fúziós erőműbe. Ezen felül az online fordulók alatt az MTA rendszeresen kisorsolt a résztvevő csapatok között olyan ajándékokat, mint napelemes telefontöltők, fülhallgatók és bluetooth hangszórók, de jutalmazták a felkészítő tanárokat is, a döntőbe jutó diákok pedig eredménytől függetlenül mindannyian egy tabletet vihetnek haza.
A döntő március 4-én 10:30-kor kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában, az eseményt az MTA YouTube-csatornáján élőben is követhettek - meglepetés is lesz, egy népszerű zenekar is fellép majd.
A versenyről ide kattintva olvashattok bővebben.
A cikk a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.
