Több millió gyereknek nincs mit ennie, nem kap megfelelő egészségügyi ellátást, nem tud tanulni - hívja fel a figyelmet az UNICEF Magyarország. Vasárnap lesz a gyermekjogok világnapja.
Az ENSZ Gyermekalapjának magyar bizottsága azt írta: gyerekek millióinak az élete és boldogulása van veszélyben világszerte a súlyos aszályok, áradások, hurrikánok, erdőtüzek és más klímaváltozáshoz köthető természeti katasztrófák következtében.
A kiegyensúlyozott gyerekkor legalapvetőbb feltételei sincsenek meg: nincs mit enniük, nincs biztonságos ivóvizük, nem férnek hozzá egészségügyi ellátáshoz és nem tudnak tanulni, e következmények miatt semmibe veszhetnek több évtizednyi humanitárius munka eredményei is - írták.
Az UNICEF riportja, a Children's Climate Risk Index szerint 33 országban majdnem egymilliárd gyermek van kitéve rendkívül magas kockázatnak a klímaváltozás hatásai miatt. A világ lakosainak majdnem fele küzd ivóvízhiánnyal, és ez a szám az előrejelzések szerint a hőmérséklet emelkedésével arányosan nőni fog. Közben Dél-Ázsiában 600 millió gyermek életét fenyegetik az áradások.
Bár Európában nem ennyire kézzelfogható még a klímaválság, az UNICEF Magyarország idén nyáron végzett reprezentatív kutatása szerint a magyar fiatalok kilencven százaléka szorong miatta: sokuk számára olyannyira meghatározó ez az aggodalom, hogy még a szomszédos háborús helyzetnél is nagyobb hatással van mindennapjaikra.
Az UNICEF Magyarország vasárnap, a gyermekjogok világnapján ingyenes konferenciát rendez Klímahős címmel Budapesten.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
