„Én azt nagyon el tudom képzelni, hogy egy megyeszékhelyen, egy fontosabb ipari központban legyen egy olyan főiskola, ami alapvetően ilyen általános képzést nyújt valamilyen specializálódási lehetőséggel, de alapvetően azt a réteget képezi, amelyik aztán a helyi hivatalnokokat, kisvállalkozókat, magyarul a helyi középosztályt adja” – mondta a 444.hu-nak, hozzátéve: ez egy nagyon jó rendszer lenne, de ehhez nem kellene ennyi egyetem. Az MTA új elnöke azt is kijelentette, hogy „állandóan fogom hallatni a hangomat, hogy a felsőoktatásból a forráskivonást meg kell állítani”.

Lovász László az egyik legfontosabb feladatnak tartja, hogy az akadémia újra kutassa a tanítást, mert egyre gyengébb tudással hagyják el a diákok az alap- és a középfokú oktatást, amit az egyetemek is megéreznek. „Ez annak a kérdése, hogy az egyes tudományokat, a matematikától a zenéig, hogyan kell tanítani az iskolákban. Ez egy tudományos kérdés, aminek megvan a maga pedagógiai hátterű elmélete, de ezt kutatni kell. Ez egy nagyon fontos kérdés, mert volt ilyen kutatás Magyarországon a hetvenes évekig, csak aztán valahogy elfelejtődött” – magyarázta.

Hozzátette: fontos kérdés, hogyan lehet az új és a régi tudományos eredményeket ma egy osztálynak átadni. „Mennyi magyarázat, mennyi házi feladat, kísérlet, mennyi önálló munka legyen, ezek milyen jellegűek legyenek? A régi típusú, leíró biológiából mennyit kell tanulnia a diáknak, mert ha semmit nem tanul, akkor hiába tanulja meg a genetika alapjait, ha nincsenek információi azokról az állatokról, amik léteznek” – mondta.