Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása óta az egyetemeknek lehetősége van arra, hogy a középfoknál alacsonyabb szintű nyelvvizsgákért is adjanak intézményi pontokat. Elmagyarázzuk, mit jelentenek a szinteket jelölő "kódok".
A nyelvi szintek közötti eltéréseket az Európai Tanács által elfogadott Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg. Ez részletesen leírja vizsgarészenként (hallás, olvasás, beszéd és írás), hogy pontosan mit kell tudnotok teljesíteni ahhoz, hogy sikeresek legyetek a választott szintű nyelvvizsgán.
A1, A2 – alapfok
Az „A” szint a kezdő, alapfokú nyelvtudást jelöli.
Azok, akik A1 szinten vannak abszolút kezdő vagy újrakezdő nyelvtanulók, akik egyszerű kifejezéseket és alapvető nyelvtani szerkezeteket használnak és ugyanilyen egyszerű módon képesek szóban és írásban kifejezni magukat.
Ennél kicsivel magasabb az A2-es, alapfokú nyelvtudás. Azok, akik ezen a szinten vannak el tudnak olvasni és értelmezni nagyon rövid szövegeket, tudnak íri rövid üzeneteket és leveleket, valamint képesek egyszerű beszélgetéseket folytatni; például étteremben rendelni vagy a családjukról beszélni, és megérteni a lassan, akcentus nélkül kommunikálókat.
Korábban ezért a tudásszintért nem járt pluszpont a felvételin, azonban 2024-től több egyetem már az alapfokú nyelvvizsgát is jutalmazza. Emiatt érdemes megfontolni, hogy akár a második vagy harmadik tanult idegen nyelvből is próbát tegyetek egy alapfokú vizsgával.
B1, B2 – középfok
A középfok két szintből áll: B1 (közép-haladó) és B2 (haladó).
A B1-es szinten a nyelvtanulók képesek a mindennapi élethelyzetekben eligazodni, egy utazás során kommunikálni, illetve megérteni egyszerűbb cikkeket, könyvrészleteket vagy hosszabb szövegeket, amennyiben a téma nem túl bonyolult.
A B2-es szinten már a bonyolultabb, ismeretlen témájú szövegek megértése sem okoz gondot. A vizsgázók folyékonyan tudnak beszélgetni anyanyelvi beszélőkkel, képesek érveket és ellenérveket megfogalmazni, valamint összetettebb szövegeket, hivatalos leveleket vagy esszéket is magabiztosan írni.
C1, C2 – felsőfok
Ehhez hasonlóan felsőfokon is két szintet különítenek el, a C1-et és a C2-t, de a gyakorlatban viszonylag kicsi a különbség köztük.
A C1-es szintű nyelvtudással már szinte minden típusú szöveg – legyen az film, előadás, tanulmány vagy szépirodalom – megértése könnyedén megy, még akkor is, ha az átvitt értelmű. Az ilyen szinten vizsgázók képesek saját gondolatokat hozzáfűzni szóban és írásban is és probléma nélkül kommunikálnk anyanyelvi beszélőkkel.
A C2-es szintű nyelvhasználók pedig már akcentussal beszélőket is gond nélkül megértenek, természetesen mozognak anyanyelvi közegben, és magas szinten képesek gondolataikat szóban és írásban is megfogalmazni, előadásokat tartani akár tudományos témákban is.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.