Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
A felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása óta az egyetemeknek lehetősége van arra, hogy a középfoknál alacsonyabb szintű nyelvvizsgákért is adjanak intézményi pontokat. Elmagyarázzuk, mit jelentenek a szinteket jelölő "kódok".
A nyelvi szintek közötti eltéréseket az Európai Tanács által elfogadott Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg. Ez részletesen leírja vizsgarészenként (hallás, olvasás, beszéd és írás), hogy pontosan mit kell tudnotok teljesíteni ahhoz, hogy sikeresek legyetek a választott szintű nyelvvizsgán.
A1, A2 – alapfok
Az „A” szint a kezdő, alapfokú nyelvtudást jelöli.
Azok, akik A1 szinten vannak abszolút kezdő vagy újrakezdő nyelvtanulók, akik egyszerű kifejezéseket és alapvető nyelvtani szerkezeteket használnak és ugyanilyen egyszerű módon képesek szóban és írásban kifejezni magukat.
Ennél kicsivel magasabb az A2-es, alapfokú nyelvtudás. Azok, akik ezen a szinten vannak el tudnak olvasni és értelmezni nagyon rövid szövegeket, tudnak íri rövid üzeneteket és leveleket, valamint képesek egyszerű beszélgetéseket folytatni; például étteremben rendelni vagy a családjukról beszélni, és megérteni a lassan, akcentus nélkül kommunikálókat.
Korábban ezért a tudásszintért nem járt pluszpont a felvételin, azonban 2024-től több egyetem már az alapfokú nyelvvizsgát is jutalmazza. Emiatt érdemes megfontolni, hogy akár a második vagy harmadik tanult idegen nyelvből is próbát tegyetek egy alapfokú vizsgával.
B1, B2 – középfok
A középfok két szintből áll: B1 (közép-haladó) és B2 (haladó).
A B1-es szinten a nyelvtanulók képesek a mindennapi élethelyzetekben eligazodni, egy utazás során kommunikálni, illetve megérteni egyszerűbb cikkeket, könyvrészleteket vagy hosszabb szövegeket, amennyiben a téma nem túl bonyolult.
A B2-es szinten már a bonyolultabb, ismeretlen témájú szövegek megértése sem okoz gondot. A vizsgázók folyékonyan tudnak beszélgetni anyanyelvi beszélőkkel, képesek érveket és ellenérveket megfogalmazni, valamint összetettebb szövegeket, hivatalos leveleket vagy esszéket is magabiztosan írni.
C1, C2 – felsőfok
Ehhez hasonlóan felsőfokon is két szintet különítenek el, a C1-et és a C2-t, de a gyakorlatban viszonylag kicsi a különbség köztük.
A C1-es szintű nyelvtudással már szinte minden típusú szöveg – legyen az film, előadás, tanulmány vagy szépirodalom – megértése könnyedén megy, még akkor is, ha az átvitt értelmű. Az ilyen szinten vizsgázók képesek saját gondolatokat hozzáfűzni szóban és írásban is és probléma nélkül kommunikálnk anyanyelvi beszélőkkel.
A C2-es szintű nyelvhasználók pedig már akcentussal beszélőket is gond nélkül megértenek, természetesen mozognak anyanyelvi közegben, és magas szinten képesek gondolataikat szóban és írásban is megfogalmazni, előadásokat tartani akár tudományos témákban is.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.