Az első helyre idén a nagy tudományegyetemek helyett egy kisebb, specifikus képzéseket nyújtó intézmény került.
Az Állatorvostudományi Egyetem összes alap- és osztatlan képzésére felvett nappali tagozatos hallgató mintegy 87,92 százaléka jelentkezett legalább egy nyelvvizsga birtokában az intézménybe - derül ki a HVG Diploma 2025-ös hallgatói kiválósági rangsorából.
A hallgatói kiválósági rangsort összesen négy szempont;
alapján állították össze.
Az összesített rangsor első öt helyét mindezek alapján idén
szerezte meg.
Az egyetemek sorrendje ugyanakkor nagyon máshogy alakul, ha a szempontokat külön-külön is megnézzük. A felvettek pontátlaga például a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a legmagasabb, a legtöbb középiskolai versenyen helyezést elért diák pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Műegyetemre és Debreceni Egyetemre jelentkezett.
A legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgató pedig idén az összesített rangsorban 13. helyen szereplő Állatorvostudományi Egyetemre jelentkezett, ami tavalyi nyelvi részrangsorban még a hatodik helyen szerepelt. Ez azt jelenti, hogy az egyetemre a 2024/25-ös általános felvételi eljárásban jelentkező 705 hallgató közül körülbelül 660-an jelölték meg, hogy rendelkeznek legalább egy nyelvvizsgával. A második helyre a - jóval több felvételizővel rendelkező - Budapesti Corvinus Egyetem került 82,78 százalékkal, a harmadik helyre pedig a Semmelweis Egyetem 80,67 százalékkal.
Erre a tíz egyetemre jelentkezett a legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgató:
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
 hvg A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted. |
Visszaesett a nyelvvizsgázók száma
Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk már, a nyelvvizsgázók száma évről évre csökken a kormány intézkedései miatt. A piacnak az első csapást a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amensztia jelentette, majd - bár 2014-ben még az volt a cél, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen a nyelvtudás - 2022 decemberében a kormány azt az intézkedést hozta, hogy nemhogy a felvételihez, de az alapszakos egyetemi diploma megszerzéséhez sem lesz már szükség a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvtudás igazolására.
Így annak ellenére, hogy a nyelvvizsga még mindig pontokat ér a felsőoktatási felvételiben, a vizsgázók száma jelentősen visszaesett.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adatai szerint 2023-ban összesen csupán 66 307-en nyelvvizsgáztak. A legtöbben, 53 750-en angol nyelvből, amit 9748 vizsgázóval a német, 536 fővel pedig a francia követett. Ezzel szemben 2019-ben, a koronavírus-járvány és a felsőoktatási törvény módosítása előtt még közel kétszer ennyien, összesen 124 470-en nyelvvizsgáztak.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
