Ezek voltak a középszintű történelemérettségi esszétémái az elmúlt négy évben
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as nyelvvizsga-statisztikája szerint tavaly összesen 66 307-en nyelvvizsgáztak Magyarországon. Bár 2019 óta ez a szám évről évre csökken, ez még 2022-höz képest jelentős visszaesést jelent, ugyanis abban az évben még 83 145-en vizsgáztak.
A középfokú nyelvvizsgát továbbra is jóval többen választják, mint az alap vagy felsőfokot. A 2023-as nyelvvizsga fokozatainál mért adatok szerint például a tavalyi évben háromszor annyian szereztek középfokú nyelvvizsgát, mint felsőfokút. Míg az előbbire 49 ezren, addig az utóbbira 15 ezren mentek el.
Nyelvek szerint eloszlás
A legnépszerűbb nyelv továbbra is az angol, amiből 53 750-en vizsgáztak. Ezt követi 9784 fővel a német, amire pár évvel ezelőtt még több mint 20 ezren jelentkeztek. 2023 volt az első olyan év, ahol a német nyelvből vizsgázók száma nem érte el a 10 ezer főt.
A német után a spanyol, francia és az olasz a legnépszerűbb nyelvek. Spanyolból 716, franciából 536, olaszból pedig 518 fő vizsgázott 2023-ban.
Vannak azonban olyan nyelvek is, melyekből az egész országban mindössze 20-30 vagy még ennél is kevesebb tanuló ment el nyelvvizsgázni. Az arab, lengyel és újgörög nyelvekből például heten, szlovénból pedig öten voltak egész évben. Bizonyos idegen nyelvekből pedig a lehetőség ellenére egyáltalán nem született nyelvvizsga bizonyítvány.
Az Oktatási Hivatal 2014-es mérései óta például először fordult elő olyan, hogy kínaiból senki sem tett nyelvvizsgát. Bár portugál és ruszin nyelvből sem vizsgázott senki, ezeknél ez nem az első eset.
Ezzel ellentétben a magyar nyelvvizsgák száma tovább nőtt. 2020-ban mérték a legalacsonyabb számot belőle, akkor ugyanis csak 126 vizsgázó volt, azóta azonban fokozatosan növekedett, és tavaly óta már második éve haladta meg a magyarból nyelvvizsgázók száma a háromszázat.
A magyar mellett egyébként egyedül az ukrán nyelvvizsga volt az, amelyeknek kicsivel ugyan, de növekedtek a számai 2023-ban.
Nyelvtanár jelentkezések a 2024-es felvételin
A 2024 szeptemberében induló felsőoktatási képzésre felvételizők közül összesen 2984-en jelentkeztek osztatlan tanárin nyelv- vagy nemzetiségi nyelvtanárnak.
A legtöbben az angolt párosítanák valamilyen másik tantárggyal. A legnépszerűbb ezek közül is az angol-történelem szak, amire idén csak az ELTE-re 196 jelentkezést adtak le állami vagy önköltséges formában. Itt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy diák akár több jelentkezést is leadhat, például ugyanarra a szakra, de 3-4 küönböző egyetemre, vagy különböző képzési és finanszírozási formákra.
Első helyen egyébként mindössze 36-an jelölték meg az angol-történelem osztatlan tanári szakot. Hogy összesen hányan jelentkezhettek - tehát például a jelentkezési listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén - azt sajnos nem tudjuk, mivel ezeket az adatokat az OH idén nem tette közzé.
Német nyelvtanárnak első helyen egyébként 110-en, orosz szakos nyelvtanárnak pedig tízen jelentkeztek az egész országban.
Ezek mellett találkozhatunk olyan érdekes kombinációkkal is, mint például a japán-matematika vagy a portugál-biológia szak, amikre 1-1 fő adta le első helyen a jelentkezését.
Ahogyan minden évben, úgy most is számos szakpárnak csak egy jelentkezője akad, amik gyakran nem is az első helyen állnak a felvételiző listáján.
Korosztályok szerinti
A nyelvvizsga népszerűsége 2023-ban is a 14-19 éves korosztályban volt a legmagasabb 45 356 fővel, ami részben az érte kapható felvételi pluszpontoknak köszönhető. Az idei felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályok változása miatt már nem egységes a nyelvvizsgáért járó többletpontok száma. Több egyetemen például már a rész- és alap nyelvvizsgáért is adnak pontokat.
A második legnagyobb csoport a 20-24 éves korosztály, ahol 12 839-en vizsgáztak, 7000-rel kevesebben, mint 2022-ben. Bár a fiatalabbak között is tapasztalható létszámcsökkenés, ennél a korosztálynál ez jóval nagyobb arányú volt. A drasztikus visszaesések okairól ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen.
Az életévek számának növekedésével arányosan csökkennek a vizsgázók is. Az 55-64 éves korosztályból 242-en, a 65 éven fölüliek közül pedig 18-an mentek el nyelvvizsgázni.
Kelet-Magyarország az élen
A vizsgahelyek szerinti számok alapján Kelet-Magyarországon tették le a legtöbb vizsgát (24 184 fő), amit Budapest (21 092 fő), majd Nyugat-Magyarország (18 798 fő) követ.
Érdekesség, hogy a három terület közül Budapesten a legkevesebb a 14-19 éves korosztály vizsgaaránya, ellenben a 20-24 éveseké pedig itt a legmagasabb.
Sikerességi ráta
Bár összesen 66 306 fő ment el vizsgázni 2023-ban, a statisztika azt is megmutatta, hogy ebből hány főnek lett sikeres a vizsgája. 50 906-an szereztek sikeresen nyelvvizsgát tavaly, ami azt jelenti, hogy 15 400 jelentkezőnek nem sikerült. A sikertelen vizsgák nagy része angol nyelvből (11873) született, ami nem meglepő, hiszen erre mentek a legtöbben.
A többi népszerű nyelvnél is viszonylag magas volt a sikertelen vizsgák aránya. Franciából 153, olaszból 146 fő nem kapott bizonyítványt. Ahhoz képest, hogy spanyolból 2023-ban 53 fővel kevesebben vizsgáztak, mint egy évvel előtte, 7-tel több embernek nem sikerült megszerezni a bizonyítványt. Míg 2022-ben 213, addig tavaly 220 sikeretelen spanyol vizsga született.
Az első nyelvvizsga díjának visszaigénylésére továbbra is van lehetőség, aminek a januártól elérhető támogatás maximális összege 66 700 forint, így akár a sikeres középszintű nyelvvizsgátok teljes összegét is visszakaphatjátok. Ennek folyamatáról ebben a cikkükben tudtok tájékozódni.
