Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Februárban az ELTE Origó és a telc is frissítette a díjszabását.
Ismét ötezer forinttal emelkedett a középfokú komplex nyelvvizsgák díja az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál. A vizsgaközpont február 1-jén változtatta meg a díjszabását, ami alapján most kereken 50 ezer forintot kell fizetnie annak, aki náluk szeretne középfokú, komplex nyelvvizsgát tenni. Ez a legutóbbi, novemberben meghatározott árnál 5000 forinttal magasabb, a nyári adatokhoz képest viszont idén februártól már 15 ezer forinttal kerül többe náluk középfokú nyelvvizsgát tenni, mint 2022 nyarán.
Még jobban a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a vizsgázóknak, akik komplex helyett részvizsgákat tennének. A középfokú írásbeli részvizsga ára 30 500 forintról 35 ezer forintra emelkedett, az írásbeli pedig kereken 6000 ezer forinttal, 28 500 forintról 34 500 forintra nőtt. Ez azt jelenti tehát, hogy akik nem egyszerre, hanem néhány hónapos csúsztatással szeretnék megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványukat, két részletben bár, de közel 70 ezer forintot kell fizetniük érte.
Az ELTE mellett a nemzetközileg akkreditált, német székhelyű telc is a díjemelés mellett döntött. Februártól azoknak, akik náluk szeretnének komplex középfokú nyelvvizsgát tenni 46 800 forintot kell fizetniük, a részvizsgák pedig 32 800 és 31 800 forintba kerülnek, míg a felsőfokú, C1 szintű vizsgák jellemzően egy-kétezer forinttal kerülnek többe.
Jó hír azonban, hogy januárban 50 ezerről 58 ezer forintra emelkedett az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás összege is, így tehát ha 35 év alattiak vagytok, és elsőre sikerül a nyelvvizsgátok, a bizonyítvány kiállítását követően visszaigényelhetitek az államtól a teljes befizetett összeget, hiszen az áremelések ellenére a legtöbb nyelvvizsgaközpont díjszabása még mindig belefér a meghatározott keretbe.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.