Van olyan nyelvvizsgaközpont, ahol a tavaly árakhoz képest most tízezer forinttal kerül többe egy középszintű nyelvvizsga. Számítani lehetett rá: a „régi” kata megszűnése, az újabb nyelvvizsga-amnesztia és az elszálló energiaárak sarokba szorították a nyelvoktatási piacot.
Néhány hónap alatt több mint tízezer forinttal drágultak a középszintű nyelvvizsgák díjai. Legutóbb szeptemberben írtunk arról, hogy a nyáron 5-7 ezer forinttal emelkedtek az árak, ennyivel kell többet fizetniük azoknak, akik bizonyítványt szeretnének szerezni a nyelvtudásukról.
Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője és a Nyelvtudásért Egyesület elnöke később azt mondta: a megugró energiaköltségek miatt télen újabb, hasonló értékű áremelés várható „egész egyszerűen azért, mert a nyelvoktatással, nyelvvizsgáztatással foglalkozó intézmények máshogy nem tudják fedezni a költségeiket”.
Újra megnéztük az árakat, amelyek alapján egyértelmű: a kényszerű áremelésre több nyelvvizsgaközpontnál már november végén-december elején sor került.
Mennyibe kerül most egy B2-es nyelvvizsga?
Az ELTE Origo Nyelvi Centrum július végén emelte 35 ezer forintról 40 500 forintra a B2-es, komplex nyelvvizsga díját, ezt novemberben újabb, 4500 forintos díjemelés követte, vagyis a teljes nyelvvizsgáért 45 ezer forintot kell fizetni. Nem csak a komplex, de a külön-külön letett írásbeli és szóbeli vizsgák árai is emelkedetek. A júliusban 27 500 forintba kerülő írásbeli díja most 30 500 forint, a szóbeli pedig 28 500 forintba kerül.
Több ezer forinttal emelkedett december 1-től a Language Cert díja is: a B2-es, komplex nyelvvizsga díja ősszel 44 900 forintra, nemrég pedig 47 900 forintra nőtt, a részvizsgák 25 900 forint helyett pedig 34 900 forintba kerülnek.
Nem tudta kikerülni az áremelést az Euroexam sem, ahol 10 ezer forinttal kerül többe egy komplex középszintű angol nyelvvizsga, mint tavaly tavasszal (49 900 forint), míg azoknak, akik középfokú Cambridge nyelvvizsgát szeretnének tenni, jelenleg 55 ezer forintot kell fizetniük.
Rájár a rúd a nyelvoktatási szektorra
Az utóbbi években sok pofont kaptak a nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok. 2020-ban a járvány miatt hónapokra szinte teljesen leállt a nyelvvizsgáztatás és a személyes nyelvoktatás, majd a kormány nyelvvizsga-amnesztiáról döntött, így még abban az évben több mint 110 ezer volt egyetemista kapta meg a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Ez meglátszott a nyelvvizsgázók számában is: 2020 második félévében összesen közel 33 ezren tettek nyelvvizsgát, ami 15-16 ezerrel kevesebb volt, mint 2019 második felében. Végül összességében majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma egy év alatt.
2021-ben újabb nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a kormány, ezzel ismét több nyelvi központ vitorlájából kifogva a szelet. Abban az évben újra több ezer volt hallgató kaphatta kézbe a diplomáját nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása nélkül.
2022 nyarán korábbi formájában megszűnt a kata, ami szintén érzékenyen érintette a nyelvoktatással és a vizsgáztatással foglalkozó cégeket, hiszen oktatóik, vizsgáztatóik egy része ezt az adózási lehetőséget használta. A kata megszüntetése minimum 30 százalékos adóemelkedést jelentett nekik - a szektorban jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemeléssel számoltak akkor a szakértők.
Számos más oktatási intézményhez hasonlóan a megnövekedett energiaárak is komoly problémát okoztak a vizsgaközpontoknak, ráadásul decemberben közepén a parlament megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján ismét amnesztiát kaptak az egyetemisták, a nyelvvizsgakövetelmény meghatározása végleg az egyetemek, főiskolák kezébe került. 2023-tól az intézmények maguk dönthetnek arról, beépítenek-e valamilyen nyelvvizsgát vagy nyelvi mérést a tantervbe.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
